(Brüsszel) - A koronavírus járvány mély hatást gyakorolt az emberek életére és jogaira az egész Európai Unióban - mondta a Human Rights Watch ma a 2021. évi Világjelentésében.
A betegség és a lezárások gazdasági következményei fokozták a diszkriminációt és a marginalizálódást. Bizonyos esetekben a világjárvány még ürügyként is szolgált a kormányok számára a hatalom megszilárdítására, a jogellenes politikák előmozdítására, a szabadságjogok korlátozására, illetve a migránsok, nők, leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek, valamint az etnikai vagy más kisebbségi csoportok célkeresztbe vételére. Mondazonáltal, az EU lépéseket tett az emberi jogok világszerte történő előmozdítása és védelme érdekében.
"Kihívást jelentett ez az év az EU-ban a jogvédelem szempontjából, egy közegészségügyi és gazdasági válsággal, melyet a koronavírus váltott ki, és egyes tagállamok mélyebbre csúsztak az autoriter uralom felé" - mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa és Közép-Ázsia igazgatóhelyettese. „Annak érdekében, hogy 2021 a fellendülés éve legyen, arra van szükség, hogy az uniós intézményeket és államokat az alapvető jogok iránytűje vezesse, következetesen ki kell állni a demokratikus intézmények mellett, és pozitív lépéseket kell tenni a migránsokkal és kisebbségekkel szembeni mélyülő egyenlőtlenségek és visszaélések kezelésével kapcsolatban is.
A 761 oldalas, 31. kiadású 2021-es Világjelentésében a Human Rights Watch több mint 100 ország emberi jogi gyakorlatát tekinti át. Kenneth Roth ügyvezető igazgató a bevezetőben azt emeli ki, hogy az Egyesült Államok új közigazgatásának be kell építenie az emberi jogok tiszteletben tartását bel- és külpolitikájába oly módon, amely nagyobb valószínűséggel túléli az olyan jövőbeni amerikai közigazgatásokat, amelyek esetlegesen kevésbé elkötelezettek az emberi jogok mellett. Roth hangsúlyozza továbbá, hogy még akkor is, amikor a Trump kormány többnyire felhagyott az emberi jogok védelmével, más kormányok előreléptek e jogok támogatásában. A Biden adminisztrációnak törekednie kell arra, hogy csatlakozzon ehhez az új kollektív erőfeszítéshez, és ne szorítsa vissza azt.
A Human Rights Watch kiemelte a migrációval és a menedékjoggal, a diszkriminációval és az intoleranciával, a szegénységgel és az egyenlőtlenséggel, a jogállamisággal és az EU külpolitikájával kapcsolatosan unió-szerte felmerülő aggályokat. A Világjelentés fejezeteket tartalmaz Franciaországról, Németországról, Görögországról, Magyarországról, Olaszországról, Lengyelországról és Spanyolországról, valamint a régió nem uniós országairól is, például Bosznia és Hercegovináról, Szerbiáról, Koszovóról és az Egyesült Királyságról.
A koronavírus járvány, a lezárásokkal kapcsolatos intézkedések és az azt követő gazdasági recesszió igen aránytalan hatást gyakorolt az alacsony jövedelmű vagy szegénységben élő emberekre. Az EU enyhített azokon a szabályokon, amelyek lehetővé tették a tagállamok számára a források rendelkezésre bocsátását ezen hatások enyhítésére, de a munkanélküliség, az élelmezés bizonytalansága és a távoktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés súlyosbította a fennálló egyenlőtlenségeket. A hajléktalanok és a nem megfelelő lakóhellyel rendelkező emberek, köztük a romák és a zsúfolt befogadóhelyeken lévő migránsok, fokozott egészségügyi kockázatokkal szembesültek.
Az EU csak korlátozott előrelépéseket tett a jogállamiságot aláásó tagállamok számonkérésére szolgáló eszközök kifejlesztésében, mint az Európai Bíróság fontos ítéletei, az EU Bizottság mind a 27 tagállamára vonatkozó első jogállamisági jelentése, valamint az a novemberi megállapodás, mely az uniós forrásokhoz való hozzáférést a jogállamisághoz köti.
Magyarország és Lengyelország feltartotta az uniós költségvetés, valamint a koronavírussal összefüggő könnyítőcsomag megszavazását addig, amíg az EU vezetői nem tettek engedményeket a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban, ami így a végrehajtást is késleltetni fogja.
A tagállamok nem haladtak tovább a két ország ellenőrzésével kapcsolatban az uniós értékeket fenyegető fenyegetések kezelésére irányuló 7. cikk szerződésmechanizmus alapján.
A migránsokkal és a menedékkérőkkel való bánásmód aláássa a blokk hitelességét az emberi jogok védelmezőjeként - közölte a Human Rights Watch. Az Európai Bizottság szeptemberben széles körű új migrációs és menekültügyi paktumot adott ki, amely lezárja a határzárakkal, visszatoloncolásokkal és a menedékkérők és az okmányokkal nem rendelkező migránsok fokozott kiszolgáltatottságával fémjelzett évet.
Noha „újrakezdésként” népszerűsítik, a paktum megerősítette, hogy a határok lezárására és a visszatérések fokozására összpontosít, olyan javaslatokat tartalmazott, amelyek alááshatják a jogi biztosítékokat és növelhetik az őrizetbe ételt, és hiányoztak belőle az innovációra irányuló javaslatok a jogokat tiszteletben tartó migrációkezelésről.
Az Európai Bizottság szeptemberben egy cselekvési tervet tett közzé a rasszizmus ellen, amely a strukturális rasszizmus első magas szintű elismerése az EU-n belül. A zsidók, a muszlimok, a romák és más kisebbségek elleni intolerancia, a diszkrimináció és az erőszak az egész EU-ban elterjedté vált, a világjárvány pedig ürügyként szolgálhat a már megkülönböztetést, gyűlöletbeszédet és gyűlölet-bűncselekményt tapasztaló társadalmi csoportok megtámadására.
Novemberben a Bizottság elfogadta az LMBTIQ egyenlőséggel kapcsolatos első stratégiáját, Lengyelország és Magyarország által a szexuális és nemi kisebbségek jogait fenyegető „gender ideológia” elnevezésű támadás közepette, amely fenyegette a szexuális és nemi kisebbségek jogait, a reproduktív jogokat és a nők elleni erőszak kezelésére irányuló erőfeszítéseket.
Az iszlamista szélsőségnek, valamint a szélsőjobbnak tulajdonított erőszakos támadások során Németországban, Franciaországban és Ausztriában 22 ember vesztette életét és tucatnyian megsebesültek. A muszlimokat megbélyegző közbeszéd miatti aggodalmak közepette az EU belügyminiszterei elköteleződtek a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása mellett.
Külpolitikájában az EU kezdeményezéseket vezetett az ENSZ fórumain a jogsértések feltárása és az elszámoltathatóság keresése érdekében, továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság határozott támogatója maradt, és elfogadott egy új EU globális emberi jogi szankciós rendszert. Az EU és a tagállamok továbbra is fő humanitárius adományozók maradtak, és segítséget mozgósítottak a koronavírus által érintett harmadik országok számára. Ugyanakkor a blokk időnként azért is küzdött, hogy időben és elvszerűen reagáljon a nemzetközi fejleményekre, de egyes tagállamok blokkolták az egyhangú fellépést.