Skip to main content

EU: A migrációs politikák határokon átnyúló visszaéléseket szítanak

Az elrettentés alapú megközelítés aláássa a jogokat, gyengíti a védelmet és életeket veszélyeztet

Az Európai Unió tunéziai képviseletének központja, 2024. május 9.  © 2024 Hasan Mrad/DeFodi Images News via Getty Images

(Brüsszel) – Az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikái 2024-ben egyre inkább az elrettentésre összpontosítottak, aláásva ezzel a határokon és a határokon túl élő emberek jogait – közölte ma a Human Rights Watch a 2025-ös Világjelentésében. Ezek a politikák növekvő számú tengeri halálesetekhez, határokra való illegális visszaszorításokhoz és a menedékkérők olyan országokba történő visszaküldéséhez vezettek, ahol jogsértéseknek vannak kitéve.

Az 546 oldalas, idén 35. kiadású világjelentéséhez a Human Rights Watch több, mint 100 ország emberi jogi gyakorlatát tekintette át. Tirana Hassan ügyvezető igazgató bevezetőjében arról ír, hogy a kormányok a világ nagy részében leverték, jogtalanul letartóztatták és bebörtönözték politikai ellenfeleiket, az aktivistákat és újságírókat. Fegyveres csoportok és kormányerők jogellenesen civileket öltek meg, sokakat elűztek otthonaikból, és blokkolták a humanitárius segélyekhez való hozzáférést. A 2024-ben megrendezett, több mint 70 országos választás közül sokban tekintélyelvű vezetők nyertek teret diszkriminatív retorikájukkal és politikáikkal.

“A migránsok, menedékkérők és menekültek erőszakkal, illegális visszaszorításokkal és akár halállal is szembesülnek az EU elrettentésre összpontosításó és kihelyezett politikái miatt" - mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese. "Az EU vezetőinek fel kell hagyniuk ezekkel a káros stratégiákkal, véget kell vetniük Európa összejátszásának a határain kívül mozgó emberekkel szembeni visszaélések terén, és ehelyett biztonságos és legális útvonalakat kell létrehozniuk a menedékjogot és biztonságot kérő emberek számára."

  • A 2024 májusában elfogadott EU Migrációs és Menekültügyi Paktum olyan súlyosan jogcsorbító rendelkezéseket tartalmaz, melyek megnehezítik a menedékjog iránti kérelmet, növelik a határokon való fogvatartást, és lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy homályosan meghatározott helyzetekben felfüggeszthessék a menedékjoghoz való hozzáférést és megtagadják a menedékjogot.
  • Az EU 2024-ben új migrációs partnerségeket jelentett be Egyiptommal és Mauritániával, megnövelte mindkét ország, valamint Libanon határigazgatási finanszírozását, és mindezt miután 2023-ban megállapodást kötött Tunéziával, valamint líbiai és marokkói hatóságoknak nyújtott migráció-ellenőrzési támogatást hatékony emberi jogi garanciák nélkül. .
  • Olaszország és Málta a Frontex repülőgépeinek támogatásával továbbra is elősegítette a migránsokat és menekülteket szállító hajók líbiai erők általi feltartóztatását és visszatérését súlyos emberi jogi jogsértések veszélyébe.
  • Számos uniós ország jelezte érdeklődését vagy támogatta a menedékkérők offshore felelősségét érintő intézkedéseket. 2024 októberében és novemberében Olaszország átadta az első csoportokat Albániának egy olyan megállapodás keretében, melynek értelmében bizonyos nemzetiségű férfiakat, akiket Olaszország mentett vagy fogott el a tengeren, Albániába szállítottak menedékkérelmük feldolgozása céljából, bár később, olasz bírók közbelépésének eredményeképpen, mindkét csoportot visszahozták Olaszországba.

Az EU és tagállamai 2024-ben más területeken is kihívásokkal néztek szembe. A Human Rights Watch külön aggodalmának adott hangot az unió szerte jelentkező diszkrimináció és intolerancia, a szegénység és az egyenlőtlenség, valamint a jogállamiság aláásása miatt. Míg az EU intézményei és kormányai elismerték ezeket a problémákat, és néhány esetben még el is kötelezték magukat ezek megoldása mellett, a konkrét fellépés lassú és elégtelen volt.

A Világjelentés fejezeteket tartalmaz Franciaországról, Németországról, Görögországról, Magyarországról, Olaszországról, Lengyelországról és Spanyolországról, valamint EU-n kívüli országokról is, köztük az Egyesült Királyságról.

„Egy olyan időszakban, amikor a világ oly’ sok része válságban van, Európában nagyobb szükség van az emberi jogokon alapuló elvi vezetésre, mint valaha” – mondta Ward. „Ez pedig attól függ, hogy az európai intézmények – köztük az új Európai Bizottság – az uniós és az emberi jogi jogszabályokra alapozzák-e tevékenységeiket, és ragaszkodnak-e ahhoz, hogy a tagállamok is ugyanezt tegyék.”

Your tax deductible gift can help stop human rights violations and save lives around the world.

Donate today to protect and defend human rights

Human Rights Watch operates in over 100 countries, where we work to investigate and document human rights abuses, expose the truth and hold perpetrators to account. Your generosity helps us continue to research abuses, report on our findings, and advocate for change, ensuring that human rights are protected for all.