(Budapest, 2026. április 22.) – Az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2026. április 21-én hozott ítélete a Magyarországon 2021-ben elfogadott LMBT-ellenes törvény ügyében határozottan elutasítja azokat a törekvéseket, melyek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek megbélyegzésére irányulnak – közölte a Human Rights Watch. A bíróság megállapította, hogy a 2021-es törvény, mely „gyermekvédelem” ürügyén próbálja megbélyegezni az LMBT embereket, sérti az uniós jogot, és hangsúlyozta, hogy ilyen jellegű diszkriminációnak nincs helye az Európai Unióban.
„Ez egy mérföldkőnek számító ítélet, mely egyértelművé teszi, hogy Magyarország LMBT-ellenes törvényének nincs helye az Európai Unióban, és azt hatályon kívül kell helyezni” – mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Európa- és Közép-Ázsia-kutatója. „A magyar hatóságok ezt a jogszabályt arra használták, hogy cenzúrázzák az információkat, megbélyegezzék az LMBT embereket, és korlátozzák az alapvető jogokat. A bíróság ezzel az ítélettel most megerősítette, hogy ezek a lépések sértik az uniós jogot.”
A bíróság megállapította, hogy a magyar jogszabály, amely tiltja vagy korlátozza a szexuális irányultság és a nemi identitás gyermekek és serdülők számára történő „megjelenítését vagy népszerűsítését” az oktatásban, a médiában és a reklámokban, sérti az uniós jogot, beleértve az alapvető jogok védelmét és az EU alapító szerződésében rögzített értékeket. Az ítélet megerősíti azokat a Human Rights Watch és más szervezetek által régóta megfogalmazott aggályokat, melyek szerint a törvény diszkriminatív és összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapvető értékeivel.
Magyarország új kormányának haladéktalanul fel kell lépnie a diszkriminatív LMBT-ellenes törvény hatályon kívül helyezése érdekében és biztosítania kell azt, hogy minden jogszabály tiszteletben tartsa az egyenlőséget, a véleménynyilvánítás szabadságát és az információhoz való hozzáférést. A hatóságoknak emellett ejteniük kell a Pride szervezői ellen emelt vádakat – közölte a Human Rights Watch.
Magyarország 2021 júniusában fogadta el a törvényt az Orbán Vikor miniszerelnök által vezetett Fidesz kormány alatt. A törvény hatályba lépése a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással foglalkozó tartalmak betiltásához vagy korlátozásához vezetett a gyermekek és serdülők számára hozzáférhető anyagokban. A változások érintettek iskolai tanterveket, reklámokat és médiatartalmakat, valamint korlátozták az átfogó szexuális nevelést. A Human Rights Watch már akkor figyelmeztetett, hogy a törvény fokozni fogja a diszkriminációt, és elfojtja a sokszínűségről és egyenlőségről szóló párbeszédet.
Az Európai Bizottság röviddel a törvény elfogadása után kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, arra hivatkozva, hogy a törvény sérti az EU belső piaci szabályait, az alapvető jogokat és az unió alapító értékeit. Az uniós bíróság ítélete az eddigi egyik legjelentősebb döntés, mely egy tagállam által elfogadott, az LMBT-jogokat sértő jogszabály kapcsán az EU alapértékeinek megsértésével foglalkozik.
A törvény hatása Magyarországon messze túlmutat a formális jogi korlátozásokon. A törvény hozzájárult a pedagógusok, újságírók és civil szervezetek elrettentéséhez, visszatartva őket az LMBT-jogokról szóló nyílt párbeszédtől, és egyre ellenségesebb környezetet teremtve az LMBT emberek, valamint az őket támogatók számára.
A hatóságok hasonló „gyermekvédelmi” érvekre támaszkodtak a gyülekezési szabadság szélesebb körű korlátozásának igazolására is, beleértve a Pride-hoz kapcsolódó események betiltását, valamint büntetőeljárások indítását a Pride szervezői, köztük Budapest főpolgármestere ellen is.
A bíróság ítélete kötelezi Magyarországot arra, hogy jogszabályait hozza összhangba az uniós joggal. Ennek elmulasztása további jogi lépésekhez és pénzügyi szankciókhoz vezethet. Az ítélet különösen fontos időszakban született, nem sokkal a legutóbbi magyarországi választásokat követően, melynek eredményeképpen egy új, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány alakult. A döntés egyértelmű jogi és politikai felhatalmazást ad az LMBT emberek ellen évek óta tartó jogsértések visszafordítására és világos lehetőséget kínál a hatóságok számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének helyreállítása mellett.
Az Európai Bizottságnak most különösen közelről kell figyelemmel kísérnie azt, hogy Magyarország végrehajtja-e az ítéletet és további jogérvényesítési lépéseket kell tennie abban az esetben, ha ez nem történik meg, például fenntartani a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt elrendelt uniós források befagyasztását, valamint mérlegelni további pénzügyi és egyéb szankciókat. Az EU tagállamainak az Európai Unió Tanácsában továbbra is napirenden kell tartaniuk az ügyet, és folytatniuk kell a vizsgálatot az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárásban mindaddig, amíg az uniós alapszerződésben rögzített értékek megsértése folytatódik Magyarországon.
„Ez a döntés fontos üzenet az Európai Unió egészének: következményei vannak annak, ha a tagállamok aláássák az alapvető jogokat” – mondta Lydia Gall. „Az egyenlőség és az emberi méltóság az EU alapvető értékei, melyeket a gyakorlatban is érvényesíteni kell, nem pedig homályos és diszkriminatív ürügyekkel félresöpörni.”
