London, 2026. június 25. – Az új magyar kormány terve, mely szerint az Alaptörvény 17. módosításán keresztül, rendkívül gyors eljárásban hajtana végre átfogó változtatásokat kulcsfontosságú állami intézményekben, veszélyeztetheti a jogállamiság helyreállítását célzó előrelépéseket. A köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítására irányuló tervek nem biztosítják a megfelelő eljárási garanciákat – közölte ma a Human Rights Watch.
Amennyiben a 17. alaptörvénymódosítást elfogadják, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne és helyére az Országgyűlés új köztársasági elnököt választana legfeljebb ötéves időtartamra, vagy addig, amíg egy új alkotmány hatályba nem lép. Magyar Péter miniszterelnök egyértelművé tette, hogy kormánya prioritásként kezeli a 2024-ben, a Fidesz parlamenti többsége által megválasztott köztársasági elnök leváltását. Sulyok Tamás ugyanakkor megtagadta a lemondást.
„Magyarország új kormánya felhatalmazást kapott arra, hogy helyrehozza a jogállamiságban okozott károkat, melyeket a Fidesz 16 éves kormányzása idézett elő, beleértve azt is, hogy önkényesen Fideszhez hű személyekkel töltötte fel a legfontosabb állami intézményeket” – mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa és Közép-Ázsia részlegének igazgatóhelyettese. „A jogállamiság helyreállítása azonban megköveteli a tisztességes eljárás tiszteletben tartását, valamint azt, hogy az átfogó alkotmányos változtatások elfogadását valódi társadalmi konzultáció előzze meg.”
A 2026. június 22-én közzétett 17. alaptörvénymódosítási javaslat széles körű változtatásokat vezetne be Magyarország államszervezetében, melyek közvetlen következményeként a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke azonnal elveszítené tisztségét. Az Alaptörvény már most is lehetővé teszi a köztársasági elnök felelősségre vonását, melyet azonban az Alkotmánybíróság folytatna le. A kormány ennek az eljárásnak a mellőzése mellett döntött, és inkább alaptörvénymódosítással kívánja eltávolítani az államfőt – mutat rá a Human Rights Watch.
A kormány mindössze öt napot biztosított a nyilvánosság, köztük a civil társadalom számára arra, hogy véleményt nyilvánítson ezekről a jelentős változtatásokról. A véleményezési határidő június 27., ezt követően a módosításról parlamenti szavazásra kerül sor, ahol várhatóan elfogadják azt, tekintettel arra, hogy a kormányzó párt kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik.
A kormány ugyanakkor bejelentette azt is, hogy még az év folyamán egy szélesebb körű, társadalmi konzultáción alapuló folyamat keretében teljesen új alkotmány kidolgozását tervezi. Álláspontja szerint azonban „a helyzet sürgősségére tekintettel” bizonyos alkotmányos szabályokat már ezt megelőzően módosítani szükséges, még mielőtt megkezdődne a 2011-ben elfogadott Alaptörvény helyébe lépő új alkotmány kidolgozását célzó inkluzív, társadalmi konzultáción alapuló folyamat.
A 17. alaptörvénymódosítás emellett 70 évben határozná meg az Alkotmánybíróság bíráinak kötelező nyugdíjkorhatárát, és a módosítás hatálybalépését követő hónapban megszüntetné minden olyan alkotmánybíró megbízatását, aki már betöltötte ezt az életkort. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Polt Péter 70 éves, ezért a módosítás következtében megbízatása megszűnne. A miniszterelnök korábban egyértelművé tette, hogy Polt Péter távozását kívánja elérni, azonban Polt ezt nem tette meg önként.
A javaslat emlékeztet a Fidesz 2011-es igazságügyi reformjára, mely valamennyi bíró kötelező nyugdíjkorhatárát 62 évre csökkentette annak érdekében, hogy eltávolítsa a vezető bírákat. Az Európai Unió Bírósága 2012-ben jogellenesnek minősítette ezt az intézkedést. A Fidesz-kormány ezt követően, 2013-ban eltörölte a bírák kötelező nyugdíjkorhatárát, lehetővé téve ezzel, hogy az általa támogatott öt alkotmánybíró hivatalban maradhasson.
Az alaptörvénymódosítás azt is előírná, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 éven át tölthetik be tisztségüket. Ezt a korlátozást már a módosítás hatálybalépését követő első országgyűlési választáson alkalmaznák a jelöltek indulási jogosultságának megítélésekor. Bár a választott tisztségviselők mandátumkorlátozása önmagában nem jogellenes, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság, korábban óvatosságra intett az ilyen szabályok alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor elismerte, hogy az államok alkotmányukkal összhangban jogosultak ilyen korlátozásokat bevezetni.
A Human Rights Watch szerint az új magyar kormány előtt jelentős kihívások állnak a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának helyreállításában.
A szervezet szerint ugyanakkor több kezdeti lépés biztató volt, így például:
- a hosszú ideje fennálló veszélyhelyzet megszűnésének lehetővé tétele;
- Magyarország tagságának helyreállítása a Nemzetközi Büntetőbíróságban;
- a Pride-felvonulás fő szervezői elleni büntetőeljárások megszüntetése;
- egy vezető független újságíróval szemben indított, politikai indíttatású kémkedési nyomozás lezárása.
Az új kormány emellett jelentős médiaszabályozási reformokat is elfogadott, módosította a közmédia tulajdonosi szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint törvényjavaslatot nyújtott be a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére.
„Magyarország új kormányának megalapozott oka van arra, hogy jelentős intézményi reformokba kezdjen, azonban egy jogállamban a cél nem szentesítheti az eszközt” – mondta Ward. „Az a haladás, melyet a kormány a jogállamiság hosszú éveken át tartó leépítése után elérhet, rendkívül értékes és egyben törékeny is. Ezt könnyen veszélybe sodorhatják olyan elhamarkodott jogszabályok, melyek figyelmen kívül hagyják a tisztességes eljárás és a méltányosság alapvető követelményeit.”
