A magyar kormány december 31-ig meghosszabbította a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, tovább fenntartva a 2016-ban bevezetett rendkívüli jogrendet annak ellenére, hogy már nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek indokolhatnák annak további alkalmazását.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 4-én jelentette be, hogy a kormány meghosszabbítja az intézkedést, amely szeptember 7-én járt volna le. Magyar szerint a négy hónapos hosszabbítás időt biztosít a kormánynak arra, hogy az Európai Unió intézményeivel olyan új jogszabályokról tárgyaljon, amelyek az uniós jog betartása mellett is fenntartják a szigorú határellenőrzést.
A válsághelyzet rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé – többek között menedékkérők és migránsok egyedi eljárás nélküli, azonnali átkísérését a határkerítés túloldalára –, amelyek sértik az uniós jogot és az emberi jogi normákat.
A válsághelyzet meghosszabbítására irányuló kormányzati terv összefügg azzal, hogy Magyarország hosszú ideje nem tesz eleget az uniós menekültügyi jogból eredő kötelezettségeinek. 2024-ben az Európai Unió Bírósága 200 millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot, valamint további napi 1 millió eurós bírságot szabott ki mindaddig, amíg Magyarország nem hajtja végre a nemzetközi védelemhez való hozzáférésről és a jogellenes eltávolításokról szóló 2020-as ítéletet. Az új magyar kormány májusi megalakulása óta Brüsszel és Budapest arról tárgyal, hogy az ideiglenes migrációs intézkedések hatályának megszűnése, valamint a 2016-os szabályozás hatályon kívül helyezése hozzájárulhat-e ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen uniós jogi kötelezettségeinek, és megszűnjenek a folyamatosan halmozódó pénzügyi szankciók.
A jelenlegi magyar kormány olyan menekültügyi rendszert örökölt, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és amelyet súlyos jogsértések jellemeztek. E problémák kezelése, valamint az uniós és emberi jogi normáknak való megfelelés biztosítása során a kormánynak nem szabad folytatnia az előző kormány gyakorlatát, amely a rendes jogalkotás helyett rendkívüli jogi rezsimekre támaszkodott. Magyarország úgy is megvédheti határait, hogy közben nem tart fenn olyan rendkívüli jogrendet, amely lehetővé tesz az uniós joggal ellentétesnek ítélt gyakorlatokat.
Az Európai Bizottságnak nyomást kell gyakorolnia Magyarországra annak érdekében, hogy tartsa be az uniós menekültügyi jogot és hajtsa végre az Európai Unió Bíróságának még végre nem hajtott ítéleteit, továbbá biztosítsa, hogy minden új, a jelenlegi szabályozás helyébe lépő jogszabály megfeleljen a menekültjognak és az emberi jogi normáknak.
A magyar kormánynak meg kell szüntetnie a válsághelyzetet, biztosítania kell a menedékjoghoz való tényleges hozzáférést, és összhangba kell hoznia Magyarország menekültügyi rendszerét az uniós és a nemzetközi joggal. A szükséges jogalkotási és szakpolitikai reformokat a szokásos, a megfelelő parlamenti és társadalmi ellenőrzést lehetővé tevő demokratikus eljárások keretében lehet és kell végrehajtani.
