(Budapest) — Magyarország határáról a migránsokat rövid úton visszafordítják Szerbiába, egyes esetekben kegyetlen és erőszakos módon, anélkül, hogy mérlegelnék a menedék iránti kérelmeket.
A Magyarországon az elmúlt évben hozott új törvények és eljárások arra köteleznek valamennyi menedékkérőt, aki az ország területére be kíván lépni, hogy a magyar területen található tranzitzónán keresztül tegye ezt. E zónákra a kormány egy jogi fikció keretében úgy tekint, hogy az ott tartózkodó személyek még nem léptek be Magyarország területére. Vizsgálata során a Human Rights Watch azt tapasztalta, hogy míg egyes kiszolgáltatott csoportok tagjait Magyarországon belüli nyitott befogadó állomásokra viszik, 2016 májusa óta a magyar kormány a legtöbb egyedülálló férfi menedékkérelmét mérlegelés nélkül, azonnal elutasítja.
— Magyarország minden szabályt megszeg a Szerbia felől érkező menedékkérők ügyében: kérelmeiket azonnal elutasítja, őket magukat pedig visszaküldi a határon túlra — mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Balkán- és Kelet-Európa-kutatója. — Azokat az embereket, köztük nőket és gyermekeket, akik engedély nélkül léptek Magyarország területére, súlyosan bántalmazták, és a határ másik oldalára toloncolták.
A tranzitzónák területére lépő emberek számát korlátozzák, ami azt jelenti, hogy migránsok és menedékkérők százai – köztük nők és gyermekek – rekednek a senki földjén, ahol nagyon szegényes körülmények között várják a tranzitzónákba való bebocsátásukat. A Human Rights Watch azt tapasztalta, hogy azokat a menedékkérőket és más migránsokat, akik a szabályok megkerülésével, a tranzitzónákon kívül próbálnak az ország területére lépni, visszakényszerítik Szerbiába, gyakran erőszakos eszközöket alkalmazva, és figyelmen kívül hagyva, hogy védelemre szorulnak.
A Human Rights Watch 41 menedékkérővel és migránssal, nem-kormányzati csoport tagjaival, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársaival, emberi jogi ügyvédekkel, aktivistákkal, továbbá a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a magyar rendőrség munkatársaival készített interjút. A megkérdezettek között volt három olyan férfi is, akit a tranzitzónákból fordítottak vissza Szerbiába, miután menedékkérelmüket érdemi vizsgálat nélkül utasították el, és nem hagytak elég időt arra, hogy előkészítsék fellebbezésüket.
A Human Rights Watch meginterjúvolt 12 olyan embert is, akit magyar területen vettek őrizetbe. Ők csoportokban, nőkkel és gyerekekkel együtt, szabályszerűtlenül próbáltak belépni az országba. Azt mondták: a hatóságok képviselői brutálisan megverték, zaklatták, majd Szerbiába toloncolták őket. Arról számoltak be, hogy a hatóságok képviselői gyakran gázspray-t is használtak, amely a szemük körül égető érzést okozott. Elmondásuk szerint kutyákat uszítottak rájuk, rugdosták, botokkal és ököllel verték, műanyag bilincsbe verték, majd – további sérüléseket okozva – a szögesdrótkerítés vékony résein tuszkolták át őket.
Egy férfi, akit magyar területen belül, 30 vagy 40 ember, köztük nők és gyermekek társaságában állítottak meg, azt mondta, két órán át verték őket: — Ilyen verést még a moziban sem láttam. Öt vagy hat katona támadt mindegyikünkre, hogy megverjen minket. Műanyag bilincsekkel a hátunk mögé kötötték a kezünket. Mindennel ütöttek minket, ököllel, bottal vertek, lábbal rugdostak. Szándékosan okoztak komoly sérüléseket.
A csoport másik tagja, akin 16 nap után is látszottak sérüléseinek nyomai, azt mondta: a rendőrség kutyákat uszított a csoportra, amitől ő elesett, majd egy rendőr megrúgta vagy megütötte az arcát, amikor már a földön feküdt.
Május 25-én az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nyilvánosan adott hangot aggodalmának azoknak a jelentéseknek a kapcsán, amelyek szerint a menedékkérőket a magyar határon – egyes esetekben erőszakot is alkalmazva – visszafordították, és felhívta a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket.
— A magyar belügyi és honvédelmi tárcának ki kell vizsgálnia azokat az állításokat, amelyek szerint képviselőik és a határ egyes részein járőröző civil milícia tagjai részt vettek a zaklatásokban, és felelősségre kell vonnia őket — mondta a Human Rights Watch.
Magyarország 2015 szeptemberében épített szögesdrót kerítést, hogy a migránsokat az ország határain kívül tartsa. Ekkor állított fel két tranzitzónát Szerbiával közös határa mellett is. Miután a kormány júliusban Szerbiát olyan biztonságos harmadik országnak minősítette, amelybe a migránsokat és menedékkérőket vissza lehet toloncolni, ide irányított vissza egyes határátlépőket. Ugyanakkor azonban a Magyarországgal kötött kétoldalú egyezmény értelmében Szerbia nem fogad vissza kitoloncolt embereket, kivéve saját állampolgárait és Koszovó lakóit.
Szeptember végétől májusig kevés embert toloncoltak vissza – ha egyáltalán történt ilyen eset. Ezt részben az magyarázza, hogy a magyar Kúria úgy határozott: a menedékkérelmeket még akkor is egyedi alapon kell elbírálni, ha a hatóságok a biztonságos harmadik ország elvére hivatkoznak. A bíróság azonban márciusban visszavonta határozatát, lehetőséget teremtve arra, hogy a menedékkérőket a tranzitzónákból anélkül toloncolják vissza Szerbiába, hogy kérelmüket érdemben megvizsgálnák. A magyar hatóságok eddig 13 nem Szerbiából vagy Koszovóból érkezett menedékkérőt fordítottak vissza a tranzitzónákból Szerbiába úgy, hogy arról nem tájékoztatták a szerb hatóságokat.
A kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok befogadóközpontokba szállított tagjainak kérelmét még mindig érdemi vizsgálat nélkül utasíthatják el. A két tranzitzónába naponta felvehető személyek számát korlátozó kvóta – jelenleg zónánként 15 fő – azt jelenti, hogy mind magyar, mind szerb területen menedékkérők százai ragadnak a tranzitzónákon kívül.
Június 8-án körülbelül 550 ember – köztük 200 gyermek és 160 nő – várakozott a tompai és a röszkei tranzitzónán kívül. Megfelelő humanitárius támogatásban – szállásban, tisztálkodási lehetőségben, megfelelő élelemben – nem részesültek. A szerb hatóságok végül június elején néhány hordozható vécét állítottak fel a röszkei tranzitzónánál.
Júniusban a parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a magyar határőrség azonnal visszafordítsa azokat a menedékkérőket és migránsokat, akiket a magyar-szerb határtól mért nyolc kilométeres távolságon belül vesznek őrizetbe. A jogszabály július 5-én lépett hatályba, és a kormány által ugyanazon a napon kiadott sajtóközlemény szerint a hatóságok további 6000 rendőrt küldtek a határzónába. Ők 151 olyan embert kaptak el és kísértek vissza Szerbiába, aki szabálysértően lépte át a határt a törvény hatályba lépését követő első 12 órában. Július 5-én az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a törvény azzal járhat: a rendfelügyeleti szervek nem tartják majd tiszteletben a migránsok emberi jogait és a nemzetközi jogszabályokat, hanem erőt alkalmazva, jogi eljárás nélkül toloncolják ki őket.
A Human Rights Watch június 13-án írt a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a magyar Belügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium tisztviselőinek, tájékoztatva őket vizsgálatának eredményeiről, és arra kérte őket, reagáljanak ezekre. Mindeddig nem kapott választ.
Az elérhető adatok arra utalnak, hogy Szerbiát nem volna szabad biztonságos harmadik országnak, vagyis olyan államnak tekinteni, ahol az egyedi menedékkérő jogait a menekültekről szóló genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartanák. A Human Rights Watch a menedékkérők és a migránsok súlyos zaklatását dokumentálta, valamint a menedékrendszer hiányosságait tapasztalta – így például a kísérő nélküli gyermekek nem részesültek védelemben. A 2015-ben benyújtott, többségében szírek által jegyzett 583 menedékkérő közül csupán 16 embernek adták meg a menekültstátust, és 14 ember részesült kisegítő védelemben. Ez igen alacsony arány akkor, ha az Európai Unióban menedéket kérő szírek 97 százalékos arányához viszonyítjuk. A szerb menekültrendszer hiányosságai miatt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatályos irányelve szerint Szerbiát nem szabad biztonságos harmadik országnak tekinteni. A szervezet arra hívja fel az államokat, hogy ne küldjenek embereket vissza Szerbiába.
2015. december 15-én az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen, azt állítva, hogy az ország menekültügyi jogszabályai „több ponton összeegyeztethetetlenek az EU törvényeivel”. E pillanatban az eljárás állásáról nincsenek további információk.
— Az EU tagországoknak mindaddig nem szabad menedékkérőket Magyarországra visszafordítaniuk, amíg az nem biztosít érdemi lehetőséget azoknak, akik menedékhez kívánnak jutni, beleértve az országon belüli fellebbezéshez szükséges megfelelő időt is. Emellett nyomást kell gyakorolniuk Magyarországra annak érdekében, hogy az hagyjon fel a menedékkérők Szerbiába való erőszakos és azonnali visszatoloncolásával — közölte a Human Rights Watch.
— A menedékkérők és a migránsok zaklatása ütközik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Magyarország az EU jogszabályait, a menekültügyi törvényt és az emberi jogi törvényeket követve vállalt — mondta Gall. — Az Európai Bizottságnak élnie kell az ezek végrehajtására alkalmazható jogköreivel annak érdekében, hogy rávegye Budapestet, teljesítse az EU jognak megfelelően vállalt kötelezettségét, és biztosítsa a határain és a területén várakozóknak az érdemi menedékhez és a méltányos eljáráshoz való jogát.
