- A magyar kormány médiaszabadságba való beavatkozása akadályozza az újságírókat abban, hogy felelősségre vonják a hatóságokat, és elzárja az embereket attól, hogy információkhoz jussanak.
- A kormánynak a médiapiac felett gyakorolt fokozott ellenőrzése a magyarországi jogállamiság elleni szélesebb körű támadással függ össze, melynek része a bírói függetlenség aláásása is.
- Az EU-nak fel kell ismernie, hogy a média elleni támadás a kormány jogállamiságot aláásó tevékenységének része, és ezért lépéseket kell tennie annak kezelésére, alkalmazva egyebek mellett az EU-Szerződés 7. cikkelyét.
(Berlin, 2024. február 13.) – A jogállamiság szisztematikus támadásának részeként a magyar kormány beavatkozik a médiaszabadságba és a médiapluralizmusba és így akadályozza a független újságírók munkáját a hatóságok felelősségre vonásában, valamint abban, hogy a társadalom információkhoz férjen hozzá, – nyilatkozta a mai napon a Human Rights Watch.
A „Nem tudom ellátni újságíróként a munkámat: A médiaszabadság szisztematikus aláásása Magyarországon” című 29 oldalas jelentés arról számol be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kormánya alatt milyen megnövekedett akadályokkal és korlátozásokkal kell szembenéznie a független újságíróknak és a független médiának.
A médiaszabadság kiüresítésének egyértelmű célja, hogy megakadályozza a nyilvánosságot abban, hogy tudomást szerezzen a kormány lépéseiről, vagy hogy számonkérje a kormányt” – mondta Hugh Williamson, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatója. „Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a médiát ért támadás a magyar kormány jogállamiság-eróziójának része, és lépéseket kell tennie annak kezelésére, többek között úgy, hogy sürgősen előmozdítja a 7. cikkely szerinti eljárás alkalmazását.”
A kormányzó Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta arra használta fel hatalmát, hogy a médiaszabályozó testület feletti ellenőrzés révén szándékosan lebontsa a médiaszabadságot és a médiapluralizmust, mely lehetővé tette a kormánypárti sajtóorgánumok dominanciáját azáltal, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató közvetlen politikai ellenőrzés alá került és pénzügyi támogatásban részesült.
A független és oknyomozó újságírók komoly akadályokkal kénytelenek szembesülni munkájuk során, beleértve a megfigyelést, a fenyegetéseket, a döntéshozókhoz és a közadatokhoz való korlátozott hozzáférést, valamint a kormánypárti médiában ellenük folytatott rágalomkampányokat. A Riporterek Határok Nélkül 2023. évi sajtószabadság-jelentése Magyarországot a 180 ország közül a 72. helyre sorolta.
A Human Rights Watch olyan médiaszervezetek képviselőivel, újságírókkal és szerkesztőkkel, valamint egy médiatulajdonossal készített interjút, akik már megtapasztalták a korlátozások káros hatásait. A szabad sajtó elleni támadásokat a kormány a jogállamiság folyamatos aláásása közepette végzi, és ennek áldozatául esnek a közintézmények is; mindeközben a kormány elhallgattatja a civil társadalmi csoportokat és a kritikus hangokat.
A kormány nem reagált a megállapításokkal kapcsolatos megjegyzésekre, viszont a fő szabályozó szerv, a Médiahatóság egy decemberi levélben azzal válaszolt, hogy a testület független, a kinevezési folyamatát a hazai jog szabályozza, és hogy a közszolgálati műsorszolgáltató feladata a közszolgálati média- és hírszolgáltatási programok sugárzása, valamint ezen programok függetlenségének védelme.
A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a médiában elfoglalt közel monopol helyzetét arra használja fel, hogy megerősítse hatalmát a demokratikus intézmények felett. A médiahelyzet tájképének torzítása akadályozza a független és oknyomozó újságírók munkáját, valamint lehetetlenné teszi azt, hogy a magyar társadalom megbízható és tényeken alapuló információkhoz jusson, melyek alapján tájékozott politikai döntéseket hozhat.
Miután a Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat, a kormány fokozatosan átvette a media feletti irányítást. Kétharmados parlamenti többségével átalakította a médiatörvényt és a médiaszabályozó Médiahatóságot, valamint annak Médiatanácsát Fidesz-hű sajtósokkal töltötte fel. A kormány több mint 1600 újságírót és médiamunkást bocsátott el a közszolgálati műsorszolgáltatótól (MTVA) és helyettük kormányzati bábokat alkalmazott, ezzel gyakorlatilag az MTVA-t egy kormányzati irányítású műsorszolgáltatóvá alakította át. Az MTVA jelenlegi és volt alkalmazottai a Human Rights Watch-nak elmondták, hogy az újságíróknak szerkesztőik mondják meg, mit és hogyan kell tudósítaniuk, mely kifejezéseket használják és melyeket kerüljenek, és ha ez nem tetszik nekik, akkor összepakolhatnak és elmehetnek.
A kormány rendszeres lejárató kampányai a független médiával szemben tovább fokozódtak azzal, hogy 2018-ban létrehozták a Közép Európai Sajtó és Média Alapítványt és az Orbán-kormányhoz közeli média tulajdonosok körülbelül 500 médiumot ruháztak át az alapítványra. A kormány azzal kerülte meg a nemzeti versenyszabályok alkalmazását, hogy Orbán aláírt egy rendeletet, mely kimondta, hogy a médiumok átruházása „közérdekből nemzeti stratégiai jelentőségű ügy” volt.
Független újságírók azt mondják, hogy gyakorlatilag semmilyen közérdekű adatot nem kapnak meg a közintézményektől, kormánytisztviselőktől, vagy Fidesz politikusoktól. Független újságírok és médiumok csak korlátozva vehetnek részt a sajtótájékoztatókon vagy eleve be sem engedik őket.
Néhány független újságíró és független média ellen a Pegazus kémprogramot használták, mások pedig rendszeresen kénytelenek szembenézni a kormánypárti média rágalmazási kapmányaival, mely a félelem és megfélemlítés légkörét teremti meg. Független médiumok bezártak vagy tulajdonost váltottak és egyik napról a másikra kormánypártivá váltak, így például az Internet-alapú Origo és az Index is, tovább korlátozva a társadalmat a független és tényeken alapuló információkhoz való hozzáférésben.
A kormány médiapiac feletti növekvő ellenőrzése szoros összefüggésben áll a jogállamiság elleni szélesebb körű támadásával Magyarországon, beleértve a bírósági függetlenség aláásását és a közintézmények állami foglyulejtését is, mondta a Human Rights Watch.
Az Európai Parlament már 2018-ban aggodalmát fejezte ki a magyarországi médiapluralizmus hiánya miatt akkor, amikor eljárást kezdeményezett Magyarország ellen az EU-szerződés azon 7. cikkelye alapján, mely azokkal az EU-tagállamokkal foglalkozik, amelyek veszélyeztetik a demokrácia és az alapvető jogok elveit. 2023 májusában az Európai Parlament egyik bizottsága határozottan elítélte az uniós kormányok, köztük Magyarország, jogszerűtlen kémprogramhasználatát.
Az Európai Bizottságnak sürgősen meg kellene fontolnia egy kötelezettségszegési eljárás megindítását Magyarországgal szemben a médiaszabadságról szóló törvény alapján.
Az EU Tanácsának előre kellene mozdítania az eljárást a 7. cikkely alapján a magyar kormány tevékenységeinek az EU értékeire jelentett fenyegető hatása miatt, konkrét és időben meghatározott jogállamisági ajánlások elfogadásával és egy szavazás megtartásával annak megállapítására, hogy az EU-értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata fennáll-e Magyarországon. Mivel Magyarország 2024 júliusában veszi át az EU Tanácsának rotációs elnökségét, kulcsfontosságú, hogy a Tanács azonnal cselekedjen a demokrácia visszaszorításának megállítása érdekében, mondta a Human Rights Watch.
Annak ismeretében, hogy 2024 júliusától Magyarország veszi át az EU Tanácsának rotációs elnökségét, kulcsfontosságú, hogy a Tanács azonnal cselekedjen annak érdekében, hogy visszaszorítsák a demokrácia hanyatlását, mondta a Human Rights Watch.
„Az EU intézményeinek előre kellene mozdítaniuk a 7. cikkely szerinti eljárást és ki kellene használniuk jogérvényesítő erejüket a független média és az információszabadság védelmében, mely jelenleg támadás alatt áll, és mely a jogállamiság magyarországi leépítésének egyik következménye,” mondta Williamson. „A független újságírás a demokrácia alapköve és kulcsfontosságú a kormányok hatalommal való visszaéléseinek elszámoltatásában.”
