(Washington) – Magyarországnak meg kell tagadnia Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök országbalépését, vagy le kell őt artóztatnia, ha belép az országba – közölte ma a Human Rights Watch. Netanjahu hivatala bejelentette, hogy az izraeli vezető Orbán Viktor miniszterelnök meghívására 2025. április 2-án Magyarországra tervezik utazni.
Netanjahu ellen 2024. november 21-ike óta van elfogatóparancs; a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírái elfogatóparancsot adtak ki ellene és Yoav Gallant védelmi miniszter ellen 2023. október 8-ától kezdve a Gázai övezetben elkövetett emberiesség elleni bűncselekméby és háborús bűnök miatt, köztük a polgári lakosság elleni közvetlen támadások, a polgári lakosság éheztetése, meggyilkolása és üldöztetése miatt. A Human Rights Watch a Gázai övezetben izraeli hatóságok által elkövetett háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményt, valamint népirtást dokumentált.
Liz Evenson, a Human Rights Watch nemzetközi igazságügyi igazgatója szerint „Orbán Netanjahuhoz intézett meghívása a súlyos bűncselekmények áldozatainak megsértése. "Magyarországnak eleget kell tennie az ICC részes feleként vállalt jogi kötelezettségeinek, és le kell tartóztatnia Netanjahut, ha beteszi a lábát az országba."
Magyarország, mint az ICC tagállama, köteles együttműködni a területére belépő gyanúsítottak letartóztatásának és átadásának biztosításában, hiszen saját rendőrség híján az ICC az államokra támaszkodik abban, hogy segítsenek a letartóztatásokban.
Sajnálatos módon az Európai Unió több tagállama, köztük Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Románia és Németország kormányainak tisztviselői a közelmúltban kifejezetten kijelentették, hogy nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, vagy megtagadták a bírósági parancs végrehajtásának és Netanjahu letartóztatásának kötelezettségét. Emberi jogi aktivisták és nem kormányzati csoportok Lengyelországban tiltakoztak a lengyel kormány januári kijelentése ellen, miszerint Netanjahu szívesen lenne látva az országban anélkül, hogy letartóztatásra kerülne.
A Human Rights Watch szerint az ICC valamennyi tagjának be kell tartania a bírósági szerződésben foglalt kötelezettségeket. Az EU ICC-ről szóló határozata kötelezi a regionális blokkot az ICC-vel való együttműködés támogatására, beleértve ebbe a letartóztatásokat is. Az EU vezetése, a többi EU-tagállam és ICC-tagállam nyilvánosan fel kell szólítsa Magyarországot és az összes ICC-tagországot, hogy működjön együtt az ICC-vel Netanjahu letartóztatásával kapcsolatban abban az esetben, ha az izraeli vezető látogatást tenne országterületeikre.
2024 májusában az ICC ügyésze öt elfogatóparancsot kért a palesztinai nyomozással kapcsolatban – Netanjahu, Gallant, valamint három magas rangú Hamász-vezér ellen. Az ügyészség később visszavonta a Hamász két vezetője elleni kérelmet, miután bebizonyosodott, hogy meggyilkolták őket. 2024 novemberében az ICC bírái úgy döntöttek, hogy elfogatóparancsot adnak ki a Hamász megmaradt tisztségviselője, Mohammed Diab Ibrahim al-Masri („Mohammed Deif”), valamint Netanjahu és Gallant ellen is. Februárban, miután megerősítették Deif meggyilkolását, az ICC bírái megszüntették ellene az eljárást.
Az elfogatóparancsok kiadását kritizálta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, azokat „szégyenletesnek és abszurdnak” és „elfogadhatatlannak” minősítette, Orbán pedig bejelentette, hogy Magyarországra kívánja hívni Netanjahut. Vera Jourova, az EU akkori igazságügyi biztosa emlékeztette Magyarországot, hogy ez a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződésében foglalt kötelezettségek „nyilvánvaló megszegését” jelenti, és rontja Magyarország hírnevét.
Amikor Donald Trump amerikai elnök februárban végrehajtó parancsot adott ki, mely felhatalmazta a szankciók alkalmazását az ICC-tisztviselők ellen, részben azért, hogy meghiúsítsa a Netanjahu elleni bírósági eljárást, Orbán bejelentette, hogy támogatja az amerikai szankciókat, és felszólította az ország és az ICC közötti kapcsolatok „felülvizsgálatát”.
2010-es választási győzelme óta Orbán és kormánya egyre nyilvánvalóbban semmibe veszi a jogállamiságot és az emberi jogokat. Több mint 14 év alatt visszafogta a bírói függetlenséget, korlátozta és zaklatta a civil társadalmat, valamint aláásta a média függetlenségét.
Magyarország romló demokrácia- és joghelyzete arra késztette az EU-t, hogy 2018-ban az EU-Szerződés 7. cikke értelmében politikai jogérvényesítési eljárást kezdeményezzen annak kockázata miatt, hogy Magyarország lépései sértik az alapvető uniós értékeket. Orbán 2024 júliusában Moszkvába utazott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel szemben az ICC elfogatóparancsot adott ki súlyos ukrajnai bűncselekmények miatt.
"Ha engedélyezné Netanjahu látogatását, megsértve ezzel Magyarország ICC-kötelezettségeit, ez lenne Orbán legújabb támadása a jogállamiság ellen, mely tovább rontaná az ország emberi jogi helyzetét" - mondta Evenson. "Minden ICC-tagországnak világossá kell tennie, hogy elvárja, hogy Magyarország betartsa a bírósággal szembeni kötelezettségeit, és ők maguk is ezt fogják tenni."
