Skip to main content
A 21-es számú iskola elleni orosz támadás okozta károk 2022. március 3-án Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

(Kijev) – Az orosz erők 2022. március elejei nyolc támadása az északkelet-ukrajnai Csernyihiv városa ellen számos civil sebesültet és áldozatot követelt – közölte ma a Human Rights Watch. A szárazföldi és légitámadások közül négy egyértelműen megsértette a hadijogot. Ezek közé tartozott egy lakópark bombázása, melyben 47 civil vesztette életét, egy támadás, melyben legalább 17 ember halt meg egy élelmiszerbolt előtt kenyérre várakozók közül, és két különálló támadás, melyek közül az egyikben egyébként széles körben betiltott kazettás lőszereket használtak, és amely két kórházat is megrongált.

Az ukrán erők ugyancsak polgári lakosokat sodorhattak veszélybe öt orosz támadás során, köztük egy olyan alkalommal, amikor a Területi Védelmi Erők egy iskola mellett hoztak létre támaszpontot. Egy másik ilyen orosz csapás egy kórházat ért, mely a hadijog szerint fokozott védelmet élvez, így a létesítmény elleni csapás törvényellenes volt annak ellenére, hogy a kórház közelében volt egy katonai ellenőrző pont. A többi négy csapás sérthette a megkülönböztetés nélküli vagy aránytalan támadások tilalmát, annak ellenére, hogy az ukrán csapatok láthatóan a közelben tartózkodtak.

„Az orosz erők márciusban többször is csernyihivi lakott területeket támadtak a földről és a levegőből, láthatóan figyelmen kívül hagyva a civilek halálát” – mondta Belkis Wille, a Human Rights Watch vezető válság- és konfliktuskutatója. „Az, hogy az ukrán erőknek egyes helyeken nem sikerült biztonságba helyezniük a polgári lakosságot, tovább növelte az áldozatok számát. Mindazonáltal a támadó félnek különbséget kell tennie civilek és harcosok között.”

Az orosz hadsereg február 24-én, Oroszország ukrajnai inváziójának első napján indított átfogó támadást Csernyihiv ellen. A Human Rights Watch kivizsgálta a március 3. és március 17. között a város ellen indított támadásokat. Bár az orosz erők soha nem foglalták el Csernyihivet, március végére gyakorlatilag körülvették a várost, csapdába ejtve és tovább bombázva a polgári lakosságot. Az orosz erők március 31-én vonultak ki a térségből, a kijevi és csernyihivi régiókból való szélesebb körű visszavonulásuk részeként.

Március 8. és május 9. között a Human Rights Watch 34 embert kérdezett meg, köztük a nyolc szemtámadás 24 tanúját, valamint a katasztrófaelhárítókat, a csernyihivi regionális önkormányzat tisztviselőit, és helyi ügyészeket, akik tájékoztattak a civil áldozatok számáról. Április 19-én és 20-án a kutatók átvizsgálták a nyolc támadás helyszínét.

A Human Rights Watch műholdfelvételeket is átnézett annak érdekében, hogy megerősítse az okozott károk időpontját és mértékét, valamint hogy segítsen meghatározni az ukrán erők elhelyezkedését a támadások közelében. Az ukrán katonák helyi sajtóban megjelent gyászjelentései is segítettek annak megítélésében, tartózkodott-e ukrán katonai személyzet a támadások közelében.

Az ukrán egészségügy Csernyihiv régióért felelős osztálya azt közölte, hogy a nyolc támadás során legalább 98 civil vesztette életét és további 123-an megsebesültek. Az osztály vezetője elmondta, hogy ezek a számok a helyi kórházaktól, a sürgősségi egészségügyi szolgálatoktól és a hullaház hivatalos kimutatásából származnak. A tisztviselő megadta a Human Rights Watch-nak a támadások során megölt 22 személy, valamint a 122 sebesült nevét, életkorát és nemét. Elmondta, a törvényszéki szakértők még mindig dolgoznak a többi áldozat személyes adatainak összegyűjtésén, és amint elkészülnek, megosztja az adatokat a Human Rights Watch-csal.

A nyolc támadás közül a legpusztítóbb eset az volt, amikor orosz erők március 3-án több irányítatlan bombát is dobtak egy lakótelepre, mely támadás során egyes állítások szerint 47 civilt öltek meg. „Amikor a robbanásokat hallottam, láttam, ahogy emberek esnek ki az ablakokon” – mondta az egyik épület lakója. – „Némelyikük teste égett” – tette hozzé. Több meghallgatott szemtanú is elmondta, nem hiszik, hogy ebben az időben ukrán erők tartózkodtak volna a térségben.

A városközpont elleni március 17-i támadás során az orosz erők egy Uragan kazettás lőszerrakétát indítottak, mely megrongált egy egészségügyi komplexumot, amely két kórháznak is otthont adott. Helyi tisztviselők szerint a támadásban 14 civil vesztette életét, és további 21-en megsebesültek. Szemtanúk elmondták, akkoriban nem láttak katonai célpontot a környéken.

Ukrajna megszállása óta az orosz erők támadásaik során ismételten használtak kazettás bombákat, olyan eredendően a megkülönböztetés lehetősége nélkül pusztító fegyvereket, melyek civilek százainak a halálát okozták, otthonokat, kórházakat és iskolákat rongáltak meg. Úgy tűnik, az ukrán erők legalább egy alkalommal ugyancsak használtak kazettás lőszert.

A háborús törvények olyan súlyos megsértése, mint a megkülönböztetés nélküli és aránytalan támadások, melyeket bűnözői szándékkal – azaz szándékosan vagy hanyagságból – követtek el, háborús bűncselekményeknek minősülnek. Az egyének büntetőjogi felelősségre vonhatók háborús bűncselekmény elkövetésének kísérlete, háborús bűncselekményben való közreműködés, háborús bűncselekmény elősegítése, segítése vagy a háborús bűncselekmény bűnpártolása miatt is. Parancsnokok és polgári vezetők a háborús bűncselekményekért való parancsnoki felelősségükkel kapcsolatban vonhatóak eljárás alá abban az esetben, ha tudtak vagy tudniuk kellett a háborús bűncselekmények elkövetéséről, és nem tettek megfelelő intézkedéseket azok megelőzése vagy a felelősök megbüntetése érdekében.

A csernyihivi orosz támadások bizonyítják, milyen pusztító következménnyel jár a polgári lakosságra és a polgári infrastruktúrára nézve, amikor a fegyveres erők lakott területeken széles területre kiterjedő hatással bíró robbanófegyvereket használnak; ilyen esetekben megnő a megkülönböztetés nélküli és aránytalan támadások valószínűsége is.

Ezeknek a fegyvereknek hatalmas a pusztító sugara, eredendően pontatlanok, vagy több lőszert is kilőnek egyszerre. Használatuk hosszú távú hatásai közé tartozik a polgári épületek és a kritikus infrastruktúra károsodása, az egészségügyi ellátás és az oktatás megzavarása, valamint a helyi lakosság biztonságba helyezésének meghiúsítása.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által február 24. és június 7. között Ukrajnában rögzített – és valószínűleg jelentősen alulbecsült – 4,266 civil haláleset és a 5,178 polgári sérülés többséget széles területre kiterjedő hatással bíró robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség általi bombázást, a többcsövű rakétavetőkről indított bombázásokat, valamint a rakéta- és légicsapásokat.

A Human Rights Watch szerint Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt kerülnie kell lakott területeken a széles területre kiterjedő hatással bíró robbanófegyverek használatát. Minden országnak támogatnia kellene egy olyan határozott nemzetközi politikai nyilatkozatot, mely jobban védi a polgári lakosságot az ilyen fegyverek lakott területen való használata ellen.

„Az orosz erők Csernyihiv elleni pusztító erejű szárazföldi és légicsapásai azt mutatják, miért nem szabad robbanófegyvereket használni lakott városi környezetben" – mondta Wille. „Minden kormánynak el kellene köteleződnie amellett, hogy megerősíti a civilek védelmét a falvakban és városokban a robbanófegyverek használatával szemben.”

© 2022 Human Rights Watch

Légitámadás egy lakóház komplexum ellen március 3-án

Egy március 3-i orosz támadás során, több irányítatlan, levegőből ledobott bomba által megrongált bérház a Csornovola utcában, 2022. április 19. A helyi hatóságok szerint a támadásban legalább 47 civil vesztette életét és 21-en megsebesültek. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Március 3-án délután 12 óra 15 perc körül orosz repülőgépek több irányítatlan bombát dobtak le egy lakónegyedben, Csernyihiv központjában, a Csornovola utca egyik kereszteződésében. A helyi hatóságok szerint a támadásban legalább 47 vesztette életét és további 32 személy megsebesült. A támadás megrongált egy lakóépületet, valamint több más olyan lakó- és kereskedelmi épületet, melyek közül az egyikben egy gyógyszertár is volt.

Becsapódási kráter és sérült lakóépületek a 2022. március 3-i orosz támadás következtében a Csornovola utcában Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A Human Rights Watch a támadás három szemtanújával is beszélt telefonon, köztük egy orvossal és két csernyihivi lakossal. A Human Rights Watch 22 olyan videófelvételt és 12 fényképet is ellenőrzött és elemzett, melyek a támadás során és közvetlenül azt követően készültek.

„Olyan volt, mint egy szélvihar, az egész pince megtelt porral” – mondta az orvos. – „Aztán jött egy robbanás. Több ablak is kitört, és rezgett minden. Nálunk minden nap vannak robbanások, de ez nagyon erős volt.”

Az orvos elmondta, hogy kollégáival 35 sérültet láttak el, életkoruk 7 és 55 év között volt. Emlékezett egy fiúra is, akinek a bokája teljesen szét volt vágva, egy lányra, akinek az arcában egy fém repeszdarab volt és egy 12 év körüli fiúra, akinek a koponyája sérült és akinek az agyában fémszilánkok voltak.

Lakóépületekben okozott károk a 2022. március 3-i orosz támadás következtében a Csornovola utcában Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A Human Rights Watch kutatói, akik április 19-én ellátogattak a támadás helyszínére, legalább öt különböző, lőszer által hátrahagyott becsapódási krátert láttak. A területet március 3. óta nem érte újabb támadás. Legalább egy újabb bomba csapódott be egy közeli, 18 emeletes lakóházba, súlyosan megrongálva a 12-15. emeleteket. A robbanások súlyosan megrongáltak két kilencemeletes lakóházat, valamint két másik kilencemeletes lakóház ablakait teljesen kiverték és homlokzatát súlyosan megrongálták. Az egyik épületben lévő gyógyszertár is súlyosan megrongálódott, ahogy egy ugyanott lévő – akkor éppen használaton kívüli – egészségügyi központ is.

A területet március 3. óta nem támadták.

Olena Piatkina, az egyik megrongálódott épület lakója elmondta, hogy a pincében volt menedékhelyen, amikor az egyik bomba becsapódott néhány méterre az épületétől:

A robbanás után balra néztem, és fényt láttam beszűrődni az alagsorba. Elkezdtem kimászni a törmeléken keresztül. Mindenhol csak tüzet láttam odakint. Amikor kijöttem a pincéből, egy férfi egy vérrel borított babát adott a kezembe, és megkért, hogy segítsek kihozni másik három gyereket, akik még a lakásban voltak. Volt ott egy lány is, akinek a feje szét volt verve és teljesen véres volt. A gyerekek mind sokkos állapotban voltak és sírtak.

Becsapódási kráter és sérült lakóépületek a 2022. március 3-i orosz támadás következtében a Csornovola utcában Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A Human Rights Watch az elkészített interjúk és videófelvételek alapján nem talált arra utaló jeleket, hogy ukrán katonai erők lettek volna kivezényelve a térségbe a támadás idején.

A csapások megkülönböztetés nélkülinek tűnnek, ami sérti a háborús törvények szerinti tilalmat az olyan támadásokra vonatkozóan, melyek nem meghatározott katonai célpontok ellen irányulnak.

Iskolák és házak elleni támadások a Biloruskyi Lane-en március 3-án
 

Március 3-án három támadás során orosz bombák egymástól több száz méterre lévő két iskolát és több házat találtak el a Biloruskyi Lane-en. A Human Rights Watch a támadások nyolc szemtanújával beszélt. és szemrevételezte az okozott károkat.

A 18-as számú iskola elleni 2022. március 3-i orosz támadás okozta károk Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A 18-as számú iskola egy általános és középiskola, azonban az orosz inváziót követően a helyi Területi Védelmi Erők a főhadiszállásukat hozták létre benne, mondták el a helyi lakosok és az önkéntes segélyszervezetek. Az iskolát ugyanakkor élelmiszer- és egyéb segélyek elosztó központjaként is használták.

A 21-es számú iskolában okozott kár Csernyihiv városában egy 2022. március 3-i orosz támadás következtében, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Egy szemtanú elmondása szerint délután 12 óra 30 perc körül egy, a fejük felett elrepülő repülőgép bombát dobott le. A bomba súlyos károkat okozott az iskola egyik sarkában, melyet a Human Rights Watch is megtekintett egy április 19-i látogatása során. Legalább 150 ember tartózkodott az iskolában, amikor eltalálták, köztük ukrán fegyveres erők, beleértve a Területi Védelmi Erők tagjait – mondta egy szemtanú.

Helyi tisztviselők szerint a támadásban két civil vesztette életét és további 14-en megsebesültek. Az iskolában készült, a Facebookra március 4-én felkerült fotón két műanyag lepedővel letakart test látható.

Nem sokkal a 18-as számú iskola elleni támadás előtt vagy után a repülőgép bombát dobott a 250 méterre lévő, 21-es számú iskolára is. Egy középiskolás diák elmondta, hogy otthon, az udvaron volt az iskolától körülbelül 100 méterre, amikor hallott „egy sípoló hangot, utána pedig egy nagy robbanást”.

Egy orosz támadás 2022. március 3-án egy házcsoportot rongált meg a Biloruskyi Lane-ban Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A támadás idején mintegy 200 civil húzódott meg az iskola alagsorában, mert a saját otthonuknak nem volt pincéje – mondta a diák. Egy férfi, aki a 21-es számú iskola közelében él, azt mondta, hogy a Területi Védelmi Erők homokzsákokkal ellátott katonai állást állítottak fel az iskola előtt, a Biloruskyi Lane kereszteződésében. Egy nő elmondta, hogy a támadás után látta a Területi Védelmi Erők egyik tagjának a homokzsákokon fekvő holttestét.

A 21-es számú iskola földszintjén és első emeletén önkéntes munkások gyűjtöttek ruhát és egyéb tárgyakat a Területi Védelmi Erők számára; főztek nekik és a fegyveres erők tagjainak egyaránt. A diák elmondta, hogy lehetett ott néhány katona, aki bement az iskolába és kijött onnan, hogy élelmiszert és segélyt gyűjtsön be, és látott fegyveres férfiakat is civil autókkal közlekedni. Egy, az iskola közelében lakó férfi elmondta, hogy a Területi Védelmi Erők tagjai ott is aludtak az iskolában.

A 21-es számú iskola elleni támadás az épület nagy részét tönkretette. Helyi tisztviselők elmondása szerint három civil életét vesztette, további 19 pedig megsebesült. A halottak és sebesültek a támadás idején a földszinten, az első emeleten vagy az udvaron voltak – mondta a diák.

Becsapódási kráter és egy házcsoportban okozott károk a 2022. március 3-i orosz támadás során a Biloruskyi Lane ellen Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Az egyik megsebesült túlélő egy március 3-án az Instagramon – majd később a Twitteren is –posztolt bejegyzésében írja le a támadást.

A Suspilne Media helyi híroldal hat gyászjelentést tett közzé a Területi Védelmi Erők tagjairól, akik a 18-as számú iskola, valamint a 21-es számú iskola és a Biloruskyi Lane elleni támadásokban haltak meg, egyaránt jelezve a katonai jelenlétet.

Egy házcsoportban okozott kár a 2022. március 3-i orosz támadás következtében a Biloruskyi Lane ellen Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Közvetlenül a két iskolát ért találatot követően, legalább két további bomba találta el a Biloruskyi Lane házcsoportot, körülbelül 150 méterre a 21-es számú iskolától. A bombatalálatok két nagy becsapódási krátert hagytak hátra, legalább nyolc házat megsemmisítettek, hét házat súlyosan megrongáltak, egy további háznak megrongálták a tetejét, és legalább hat embert megöltek. Egy egyetemista elmondta, hogy testvérével a támadás után a lerombolt házakhoz rohantak, hogy megnézzék, mi van a barátaikkal:

A barátaink jól voltak, de úgy döntöttünk, hogy elkezdünk ásni az lerombolt házaknál, és ahogy elkezdünk ásni, hangokat hallottunk a romok alól. Kihoztunk egy nőt és az anyját, valamint a 14 éves fiát, de ő már halott volt. Tovább ástunk a többi lerombolt ház körül, és kiástunk még három halottat: egy volt osztálytársam nővérét és barátját, valamint egy idősebb férfit, akiről azt hiszem, hogy az apja vagy a nagyapja volt.

Egy nő, aki a lerombolt házak közelében élt, elmondta, hogy az egyik család, amelynek számos áldozata volt Volodimir Vaszilcsenko családja, aki a 86 éves anyósát, a vejét, a 40 éves Mikhajlo Zseldakot, és Zseldak lányát, Polinát, egy harmadéves nyelvszakos egyetemi hallgatót, Zseldak fiát, a 14 éves és hetedik osztályos Glibet, és Polina éppen a családnál megszállt barátját vesztette el.

„Az emberek a törmelék között kotorásztak, és egy hang hallatszott” – mondta a nő. „Kiástak egy fiút, a kis Glib volt... A feje összetörve."

Zseldak felesége, Szvitlana, és az édesanyja, valamint Volodimir felesége, Valentyina Vaszilcsenko túlélték a támadást, és azóta elhagyták a várost – mondta az asszony. A Zseldákok beköltöztek Vaszilcsenkóék otthonába, mert azt feltételezték, hogy az a környék biztonságosabb, mint ahol éltek, de Szvitlana és Valentyina kivételével mindenki meghalt.

Anatolij Vaszilcsenko, az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat csernyihivi segélyhívó munkatársa elmondta, hogy a kráterméretek elemzése alapján úgy véli, hogy az összes támadást repülőgépek hajtották végre az iskolákban és azok környékén. A Human Rights Watch által megtekintett becsapódási kráterek és a robbanások által az építményeknek okozott károk mértéke egy nagyméretű, összesen 250 kilogramm tömegű, légi szállítású robbantófegyver használatát jelzi.

A csernyihivi 21-es számú iskola elleni 2022. március 3-i támadás okozta károk, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

A Human Rights Watch szerint az ukrán erők nem védték meg az ellenőrzésük alatt álló civileket a támadások hatásaitól, mivel nem távolították el a polgári lakosságot a katonai erőik közeléből. Az iskolák katonai célokra történő használata ellentétes a Biztonságos Iskolákról szóló Nyilatkozattal is, melyet Ukrajna 2019-ben írt alá.

Míg a Területi Védelmi Erők elleni orosz támadások legitim katonai objektumokat céloztak meg, a közeli otthonok elleni csapások megkülönböztetés nélkül történhettek, mert nem egy konkrét katonai célpontra irányultak.

Támadás a Myru sugárúti lakóházak ellen március 13-án

Lakóépületekben okozott károkat egy orosz támadás 2022. március 13-án a Myru sugárúton Csernyihiv városában, 2022. április 19. A helyi tisztviselő szerint legalább hat ember meghalt. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Március 13-án két lőszertalálat is ért egy Myru sugárúti kilencemeletes lakóházat, és négy további lőszertalálat hagyott becsapódási krátert az épület mellett. A Human Rights Watch megvizsgálta a károkat, és meghallgatott két szemtanút.

Az épület ötödik emeletének egyik, a támadáskor otthon lévő lakója úgy becsülte, hogy az épületben élő, közel 200 család körülbelül fele otthon volt a támadás idején. A mentőknek daruval kellett őt magát is kimenteniük a lakásából – mondta. A kutatók súlyos károkat észleltek az épületben, valamint a közelben lévő négy, újonnan épített lakóházban, melyekben a támadás idején még nem lakott senki.

A csernyihivi egészségügyi osztály vezetője, Tetyana Lebedeva április 20-án azt mondta, hogy egyelőre nem tudja meghatározni az elhunytak számát, mert a hatóságoknak előbb el kell távolítaniuk az összes holttestet a romok alól. A helyi tisztviselők azt mondták, hogy április 28-ig a romok közül hat holttestet ástak ki és azonosítottak. Két lakó azt mondta a Human Rights Watch-nak, hogy a támadásban három ember meghalt a harmadik, a negyedik és hatodik emeleten, valamint a kilencedik emeleten az egész Manko család (egy házaspár és három kisgyermekük). A két lakó közül az egyik azt mondta, hogy a ház legalább öt lakója eltűnt a támadás óta. „A barátaim a harmadik és a negyedik emeleten laktak – mind meghaltak” – mondta az egyik lakó. „Régebben gyakran meglátogattam őket, mára már mind halottak. Ott hevernek a romok alatt.”

Lebedeva és a két lakó szerint legalább nyolc ember megsérült, köztük a hatodik emeleten életét vesztett 49 éves férfi, Volodimir Bolsak felesége is.

Egy lakóépületben okozott kár a Csernyihiv város Myru sugárútja elleni március 13-i orosz támadás következtében, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Nem ez volt az első eset, hogy az épületet támadás érte: március 7-én lövedék érte a hetedik emeletet, egy másik támadás pedig két kis krátert hagyott az épületet körülvevő földben.

Az épület egyik lakója azt mondta, hogy a március 13-i támadáskor a Területi Védelmi Erőket látta az épület alagsorában, illetve a szomszédos, újonnan épült torony egyik pincéjében.

A Human Rights Watch áttekintette a Myru sugárútról készült, a támadás előtt és után gyűjtött műholdfelvételeket, melyek több útlezárást is mutattak március 11-én és március 18-án. Egy úttorlasz látszódik a felvételeken a támadásban megsérült lakóházak előtt, és több útlezárás is látható március 11-én a lakóházaktól mintegy 270 méterrel délre, a Myru sugárút és a Vologyimir Drozd utca kereszteződésénél.

A március 18-án rögzített műholdfelvételeken egy nagy, mély gödör látható a Myru sugárút másik oldalán, a megrongálódott épületekkel szemben. A gödör célja továbbra sem tisztázott, de lehet, hogy egy páncélozott jármű védelmére használták. A március 18-i műholdképen látható becsapódási kráterek és megrongálódott épületek összhangban vannak a tanúk támadásról szóló beszámolóival és a Human Rights Watch által a helyszínen látottakkal. A Human Rights Watch nem talált ukrán fegyveres erők személyzetéről szóló gyászjelentést abból az időből és arról a helyről.

A támadás jogszerűsége részben attól függ, hogy a helyszínen tartózkodtak-e Területi Védelmi Egységek és katonai járművek, melyek mindegyike legitim katonai célpont. Azonban még akkor is, ha az ukrán erőket az épület közelébe vagy az épületbe telepítették volna, a támadás során különbséget kell tenni a harcolók és a civilek között, és a civilek várható vesztesége nem lehet aránytalan a támadásból származó katonai előnnyel. Ha nem lettek volna katonai célpontok jelen a helyszínen, akkor a támadás törvénytelen lett volna.

Támadás a Dotsenka utcai kenyérsor ellen március 16-án

Becsapódási kráter egy 2022. március 16-i orosz támadásból, melyben a jelentések szerint 17 ember vesztette életét és további 25 pedig megsebesült miközben kenyérre vártak Csernyihiv városában, a Dotsenka utcában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Március 16-án reggel 9 óra körül több tucat ember gyűlt össze egy Szojuz élelmiszerbolt rakodópontja előtti kapunál és várta az ingyenes kenyeret, mikor egy lövedék csapódott be a sor elé. Az ukrán hatóságok jelentése szerint legalább 18 ember meghalt, további 26 pedig megsebesült. A Human Rights Watch négy szemtanút kérdezett meg a támadásról, és egyet, aki 30 perccel később érkezett a helyszínre.

A 14 éves Dominic Serdiuk elmondta, hogy éppen várt a sorban a környék többi lakójával együtt, akik hallották, hogy kenyérhez juthatnak:

Eleinte csend és nyugalom volt, de aztán hirtelen durranások hallatszottak, majd szürke füst és utána egy robbanás. Az emberek a földre estek, majd valami bűzleni kezdett. A földön feküdtem, lenéztem, és egy sebet és vért láttam a bal térdemen és egy másikat a jobb térdemen. Egy idős hölgy odajött, és egy szövetdarabot használt kötésnek, hogy elállítsa a vérzést, a bal térdem fölé kötötte, egy férfi pedig betakarta a bal térdemet valami ruhával, és a vállán vitt a házam felé. Mielőtt odaértünk, négy férfi jött oda, lefektettek egy falapra, és elvittek egy iskolába, amelyet rögtönzött klinikaként használtak.

Serdiuk orvosi ellátásban részesült, és amikor április 19-én meghallgatták, bicegve már tudott járni. Orvosa elmondta neki, hogy a bal térdéből hiányzik egy csontdarab.

A támadás idején egy másik lőszertámadás is ért egy 150 méterre lévő lakóházat. Az épület egyik lakója elmondta, a robbanás tüzet okozott, melynek során meghalt egy, az épület első emeletén lakó nő, valamint egy másik, a negyedik emeleten lakó nő, a 65 éves Olekszandra is. Egy másik szomszéd, a 73 éves Valentina Zakharovna akkor halt meg, miközben a kenyérsorban várakozott – mondta a lakó.

A Human Rights Watch megvizsgálta a becsapódott lőszer által hagyott krátert, a falon a robbanás okozta nyomokat, valamint a kapuk maradványait, melyek számos helyen kilyukadtak a támadás következtében.

Fémszilánkok által megrongált kapuk abból a 2022. március 16-i orosz támadásból, melynek során kenyérért sorban álló emberek vesztették életüket és többen megsérültek Csernyihiv városában, 2022. április 19. © 2022 Belkis Wille/Human Rights Watch

Mind az öt szemtanú azt mondta, hogy tudomásuk szerint akkor a területen nem tartózkodtak ukrán fegyveres erők, így Területi Védelmi Erők sem. Az élelmiszerbolt egyik munkatársa elmondta, hogy február végén és március elején néhány napig látott katonákat a rakodópont körül, de napokkal a támadás előtt már elhagyták a területet. Április 19-én a Human Rights Watch egy ukrán katonai egyenruhát talált a rakodópont egyik sarkában, de nem tudta megállapítani, hogy az hogyan került oda és mikor. A Human Rights Watch nem talált az ukrán fegyveres erők személyzetéről szóló gyászjelentést a támadás időpontjából vagy helyéről.

Úgy tűnik, hogy a támadások megkülönböztetés nélkül zajlottak, ezért sértik a nem meghatározott katonai objektumokat célzó támadások tilalmát.

Támadás a Regionális Gyermekkórház ellen március 17-én

A csernyihivi Regionális Gyermekkórház előtti járdán lévő fröccsminta, mely összhangban van egy 9N235-ös szilánkos lövedék felrobbantásával, egy 2022. március 17-i orosz támadást követően, 2022. április 19. © 2022 Alexx Perepölov/Human Rights Watch

Március 17-én reggel 9 óra 30 perc körül legalább egy Uragan kazettás lőszerrakéta csapódott be a Pyrohova utcában található, az ötemeletes Csernyihiv Regionális Gyermekkórháznak is helyet adó egészségügyi komplexumba. Helyi tisztviselők szerint a támadásban 14 civil vesztette életét, és további 24-en megsebesültek.

A Human Rights Watch a támadás két szemtanújával beszélt. Vologyimir Andriuscsenko, a gyermekkórház gyermekorvosa elmondta, hogy bár aznap legalább 20 beteg tartózkodott a kórház épületében, egyikük sem sérült meg a támadásban. Elmondta, hogy a fémszilánkok áthatoltak a kórház falain, betörték az ablakokat, és legalább egy férfit megsebesítettek, aki egy csoport dohányzó emberrel együtt tartózkodott a szabadban az első robbanás során. A sérültet kórházba szállították.

Andriuscsenko elmondta, hogy az első robbanás után körülbelül öt kisebb robbanást látott, melyek fényes tűzijátéknak tűntek, és néhány másodpercen belül robbantak fel egymás után. A támadás után egy autó, mely a kórház előtt parkolt úgy tele volt apró lyukakkal, „mint egy szita” – mondta.

Andriuscsenko elmondta, hogy több fel nem robbant kazettás lőszert is látott a környéken. Talált egy kis darab acélrudat is, mely az irodája ablakkeretének szigetelésébe szorult be, és melyet nyilvánvalóan egy kazettás lőszer lőtt ki, amikor felrobbant.

Vaszilcsenko, a sürgősségi segélyszolgálat munkatársa elmondta, hogy csapata négy fel nem robbant 9N210-es szilánkos kazettás lőszert talált egy orosz 220 mm-es Uragan kazettás lőszerből, köztük egyet a kórház udvarán, valamint a rakéta üres rakományrészét, mely a kórház főépületétől 20 méterre szorul a földbe. Vaszilcsenko mutatott továbbá a Human Rights Watchnak egy fényképet az összes kazettás lőszerről, melyet elmondása szerint a kórházban találtak.

A Csernyihivi Regionális Gyermekkórház mellett 2022. március 17-én egy orosz támadás során becsapódó Uragan kazettás lőszer rakéta rakományrésze, 2022. március 17. © 2022 Volodymyr Andriushchenko

Amikor április 20-án meglátogatta a helyszínt, a Human Rights Watch hét olyan különálló becsapódási krátert is azonosított, melyeket a támadásban használt kazettás lőszerek hagytak hátra, köztük öt olyant, melyek egységes töredezettségi mintákat mutattak. A Human Rights Watch talált továbbá több kerek és ovális lyukat is egy vékony fémkerítésen, melyek megfeleltek a repeszlövedékek felrobbanásának, 15 méterre a Regionális Gyermekkórháztól és 55 méterre a közeli 1. számú Városi Kórháztól, mely a támadás során nem sérült. Andriuscsenko elmondta, hogy a támadások több házat is érintettek a kórházakat körülvevő lakónegyedben.

Vaszilcsenko elmondta, hogy a támadás idején nem tudott katonai erők jelenlétéről a térségben. A Human Rights Watch nem talált arra utaló jelet, hogy akkoriban ukrán erők tartózkodtak volna a közelben, sem gyászjelentést az ukrán fegyveres erők azon tagjairól, akik ott haltak volna meg aznap.

A háború törvényei értelmében a kórházak fokozott védelmet élveznek, mely törvénytelenné teszi a kórházkomplexum elleni támadásokat. Emellett a kazettás lőszerek használata is törvénytelen volt, mivel ezek eredendően a célpontok megkülönböztetésének lehetősége nélküli fegyverek.

Támadás a csernyihivi Városi Kórház ellen március 17-én

Március 17-én 16 óra 20 perc körül lőszerek rongálták meg a 2-es számú Városi Kórházat, mely egy egészségügyi komplexumban található Csernyihiv északkeleti részén. A komplexumban ugyancsak található egy szülészeti kórház, valamint a 3-as számú Városi Kórház is, melyek egyike sem sérült meg a támadás során. A helyi hatóságok szerint két orvost és két nővért üvegszilánkok sebesítettek meg. A Human Rights Watch a támadás két szemtanújával is beszélt.

A Csernyihiv város 2-es számú városi kórháza ellen a 2022. március 17-i orosz támadás által okozott károk, 2022. április 20. © 2022 Alexx Perepölov/Human Rights Watch

Az egyik egészségügyi dolgozó azt mondta, hogy akkor a 2-es Városi Kórházon kívül tartózkodott, és több robbanást is hallott a közelben. A betegek és az egészségügyi dolgozók közül sokan az alagsorban kerestek menedéket. Aztán magát a kórházat három lövedék találta el, közülük egy a traumatológiai klinikát érte.

„Másnap reggel kimentünk, és azt láttuk, hogy hó helyett mindent üvegszilánk borított” – mondta.

Április 20-án a kórházban tett látogatása során a Human Rights Watch megfigyelte, hogy az ablakok nagy része kitört, a tető pedig megsérült. Némelyik külső és belső falon lyukak és repedések látszottak.

Az egészségügyi dolgozó azt mondta, hogy a támadás idején nem látott ukrán fegyveres erőket a térségben. Látott azonban több rendőrt, akik civilek voltak és ellenőrizték az épületbe belépők iratait.

Iryna Goi, a kórház karbantartási vezetője elmondta, hogy a katonaság a kórháztól körülbelül 50 méterrel délre egy ellenőrző pontot állított fel két katonával, akik ellenőrizték az emberek dokumentumait.

A március 18-i műholdfelvételeken egy úttorlasznak tűnő építmény látható a kórháztól körülbelül 50 méterre, nagyjából azon a helyen, melyet Goi említett, valamint három, körülbelül négy méter átmérőjű kör alakú más építmény az úttorlasz mellett. A Human Rights Watch nem tudta meghatározni ezeknek az építményeknek a célját. Az április végi műholdfelvételek már nem mutatták ezeknek a szerkezeteknek a nyomát.

Egy ukrán emberei jogi szervezet kutatója május 13-án meglátogatta a helyszínt. Míg a gödrök eltűntek, a talajt ezeken a területeken nemrégiben megbolygatták, és néhány méterrel odébb hevertek egy gyakran katonai akadálynak használt homokzsák maradványai.

A Human Rights Watch nem talált gyászjelentést olyan támadásról, mely az ukrán fegyveres erők személyzetéhez kapcsolódna.

A háború törvényei értelmében a kórházak fokozott védelmet élveznek, mely az ellenük irányított támadásokat törvénytelenné teszi; a kórház védett státuszán még a kórház közelében lévő katonai ellenőrzőpont jelenléte sem változtat.

Nemzetközi humanitárius jog

Az ukrajnai nemzetközi fegyveres konfliktus idején alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog, avagy a háború joga az 1949-es genfi egyezményekben, a genfi egyezmények első kiegészítő jegyzőkönyvében (I. jegyzőkönyv), valamint a nemzetközi szokásjogban található.

A háború törvényei kötelezik a konfliktusban részt vevő feleket, hogy minden esetben tegyenek különbséget a harcosok és a civilek között. A civilek soha nem lehetnek szándékos támadások célpontjai. A harcoló feleknek minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenniük a polgári lakosság és a polgári objektumok sérülésének minimalizálása érdekében. A támadások csak katonai objektumokat célozhatnak. Tilos minden olyan támadás, mely civileket céloz, vagy mely nem tesz különbséget a harcosok és a civilek között, vagy mely aránytalanul nagy károkat okozhat a polgári lakosságnak a várható katonai előnyhöz képest.

A harcoló erőknek lehetőség szerint kerülniük kell katonai célpontok – köztük harcosok, fegyverek és felszerelések – elhelyezését sűrűn lakott területeken vagy azok közelében, és törekedniük kell a polgári lakosság eltávolítására is a katonai célpontok közeléből.

A háború törvényei értelmében a kórházakat és más egészségügyi létesítményeket minden körülmények között „tisztelni és védeni” kell. Az egészségügyi létesítmények továbbra is védettek a támadásokkal szemben, kivéve, ha azokat olyan ellenséges cselekmények elkövetésére használják fel, melyek kívül esnek humanitárius funkciójukon. Ellenben még ilyenkor is csak a támadásról szóló ésszerű határidőt kitűző figyelmeztetést követően, és annak figyelmen kívül hagyása után támadhatóak meg. A sérült harcosok vagy az épületbiztonságot ellátó fegyveres személyzet jelenléte nem befolyásolja az egészségügyi létesítmények polgári jellegét.

A támadó erők nem mentesülnek azon kötelezettségük alól, hogy figyelembe vegyék a polgári lakosságot érintő kockázatokat, beleértve azt is, hogy ne okozzanak aránytalan károkat a civileknek, akkor sem, ha a védekező fél katonai célpontokat helyezett el lakott területen vagy annak közelében. Ezek szerint csupán a harcoló erők jelenléte egy lakott területen nem indokolja a terület megtámadását a veszélyeztetett polgári lakosság figyelmen kívül hagyása nélkül, vagy annak a kötelezettségnek a figyelmen kívül hagyását, hogy meg kell különböztetni a harcosokat a civilektől és tartózkodni az aránytalan támadásoktól.

Abban az esetben, ha azt a körülmények megengedik, a harcoló felek kötelesek „hatékony előzetes figyelmeztetést” küldeni az olyan támadásokról, melyek civileket érinthetnek. Egy „hatékony” figyelmeztetés tekintetbe veszi a figyelmeztetés időpontját és a civilek képességét arra, hogy elhagyják a támadással érintett területet. Az a figyelmeztetés, mely nem ad elegendő időt a civileknek arra, hogy biztonságosabb helyre távozzanak, nem tekinthető „hatékonynak”.

Míg Oroszország nem, Ukrajna támogatta a Biztonságos Iskolákról szóló Nyilatkozatot, mely politikai kötelezettségvállalást jelent konkrét lépések megtételére a diákok, tanárok és iskolák biztonságának növelése érdekében a fegyveres konfliktusok idején, beleértve az iskolák katonai célú felhasználásától való tartózkodást. Az iskolák és kórházak elleni törvénytelen támadások a fegyveres konfliktusban részt vevő gyermekek elleni súlyos jogsértések közé tartoznak, melynek eredménye lehet akár az ENSZ-főtitkár éves „szégyenlistájára” való esetleges felkerülés is.

Your tax deductible gift can help stop human rights violations and save lives around the world.

Region / Country