A magyar parlament most tárgyalja a kormánynak azt a törvénymódosítási javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok minden menedékkérőt automatikusan fogva tartsanak a tranzitzónákban, és az ország teljes területéről a szerb határhoz azonnal visszakényszerítsenek – áll a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság február 24-i levelében, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek. A jogvédők az uniós szervezet közbelépését kérik.
A törvény készülő rendelkezéseit a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” kell alkalmazni, aminek fennállását a kormány 2017. szeptember 7-ig meghosszabbította.
„Az Európai Bizottság nem nézheti tétlenül, ahogy Magyarország gúnyt űz a menedékkérők jogaiból” – mondta Benjamin Ward, a Human Right Watch európai és közép-ázsiai osztályának igazgatóhelyettese. „A tranzitzónákat börtönként használni, és a már Magyarországon tartózkodó menedékkérőket visszakényszeríteni a szögesdrót kerítés szerbiai oldalára jogsértő, értelmetlen és kegyetlen megoldás.”
Amennyiben a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadják el, akkor a kormány a tranzitzónákban bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül tarthatja korlátlanul fogva az összes felnőtt menedékkérőt, a családos menedékkérőket gyerekeikkel együtt és a kísérő nélkül érkező 14 és 18 év közti menekülőket. A törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az ország teljes területéről a szerb határhoz kényszeríthessék a hatóságok azokat a menedékkérőket és mindazokat a külföldieket, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon. A 2016 júliusában elfogadott ún. „8-km-es szabály” hatályát a törvény az ország egész területére kiterjesztené.
Mind a Human Rights Watch, mind a Magyar Helsinki Bizottság dokumentálta azt a rendszerszintű hatósági erőszakot, amely a menedékkérőket és más migránsokat éri a határkerítés szerb oldalához történő visszakísérések során.
A törvényjavaslat és a menedékjogi törvény már hatályban lévő, 2015 augusztusa óta életbe lépett változásai elfogadhatatlanul akadályozzák a menedékkérők hozzáférését a menedékjogi eljáráshoz Magyarországon – állítja a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság.
Amennyiben a mostani törvénymódosítást elfogadják, a Szerbián át érkezők menedékkérelmeiket Magyarországon csak egyetlen módon nyújthatják majd be: mégpedig csakis úgy, hogy a szerb–magyar határon lévő két tranzitzóna egyikébe kérnek bebocsáttatást. Jelenleg a magyar hatóságok tranzitzónánként hetente csak 25-25 menedékkérőt engednek be, miközben Szerbiában több mint 7000 menedékkérő várakozik sokszor embertelen körülmények között.
Magyarország 2015 júliusa óta Szerbiát biztonságos harmadik országnak tekinti. Emiatt aztán a határon lefolytatott gyorsított eljárásban benyújtott kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek. A törvényjavaslat az elfogadhatatlansági és elutasító döntésekkel szemben benyújtott fellebbezés határidejét is 7 napról 3-ra csökkentené, mindez súlyosan veszélyezteti a menedékkérők jogorvoslathoz való jogát. A törvénymódosítás szerint a fellebbvitel során nemcsak bírák, de bírósági titkárok is eljárhatnak. Arra is köteleznék a menedékkérőket, hogy fizessék ki fogvatartásuk költségeit, ha nem kapnak védelmet.
Az Európai Bizottság 2015 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a menekültügyi törvény problémái miatt, de erről további információt az Európai Bizottság eddig nem tett közzé. Az Európai Bizottság nem nyilvánult meg a Magyarországról Szerbiába kényszerítéssel és bántalmazással visszaküldött menedékkérők ügyének kivizsgálásáról sem. Finnország, Olaszország és Csehország felfüggesztette a Dublini Rendelet alapján történő visszaküldéseket a magyar menekültügy rendszerszintű hiányosságai miatt. A magyar gyakorlat ugyanis nem felel meg az EU standardjainak véleményük szerint.
Eljött az ideje annak, hogy – mielőtt Magyarország még kevésbé tenne eleget a nemzetközi és uniós jogi kötelezettségeinek a menedékjog terén – az Európai Bizottság közbelépjen – húzták alá levelükben a jogvédő szervezetek.
„A változások következménye az lesz, hogy az uniós tagállamok nemzeti bíróságai még kevésbé fogják jóváhagyni a hozzájuk eljutó menedékkérők Magyarországra történő, Dublini Rendelet szerinti visszaküldését” – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. „Ezek a káros intézkedések aláássák a tagállamok közti szolidaritást, amire pedig különösen nagy szükség lenne az menekültügyi krízis kezeléséhez. Emellett a szabályok szigorítása erőszak veszélyének teszi ki az üldözött embereket.”
