Magyarország új kormánya fontos lépést tett az Orbán-korszak egyik meghatározó diszkriminatív örökségének felszámolása felé – az LMBT embereket célzó jogi szabályozás lebontásával. A munka azonban még nem ért véget.
A kormány szeptember 14-én törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely hatályon kívül helyezné a 2021-es, úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény több olyan rendelkezését, amelyek korlátozzák a szexuális és nemi sokszínűség „megjelenítését” vagy „népszerűsítését” a gyermekek számára hozzáférhető tartalmakban. A javasolt módosítások eltörölnék ezeket a korlátozásokat a gyermekvédelemre, a médiára, a reklámokra és az oktatásra vonatkozó jogszabályokból.
A reformokra az Európai Unió Bíróságának áprilisi ítéletét követően kerül sor, amely megállapította, hogy a magyar jogi korlátozások megbélyegezték és marginalizálták az LMBT embereket, és sértették az uniós jogot. A bíróság kimondta, hogy Magyarország nem hivatkozhat a gyermek mindenek felett álló érdekére olyan korlátozások igazolására, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az LMBT embereket és sértik az alapvető jogokat.
A kormány elismerést érdemel azért, hogy lépéseket tesz az ítélet végrehajtása érdekében, és szakít azzal a hamis és súlyosan káros felfogással, amely az LMBT embereket a gyermekekre leselkedő veszélyként állította be, és amelyre a 2021-es törvény épült. A javasolt jogszabály ehelyett ténylegesen káros tartalmakra összpontosítja a gyermekvédelmi korlátozásokat, többek között a pornográfiára, a szexuális kizsákmányolásra, a behálózásra (grooming) és az életkornak nem megfelelő szexuális tartalmakra.
A kormány tervei ugyanakkor más diszkriminatív rendelkezéseket érintetlenül hagynak a magyar jogban. A törvényjavaslat több jogszabályból eltörli a homoszexualitás és a nemi sokszínűség „megjelenítésére” vagy „népszerűsítésére” vonatkozó korlátozásokat, de változatlanul hagyja a családok védelméről szóló törvény 5/A. §-át, amely hasonló korlátozásokat tartalmaz a gyermekek számára hozzáférhető tartalmakra vonatkozóan. A javaslat nem foglalkozik továbbá az Alaptörvény diszkriminatív nyelvhasználatával és a gyülekezési jogról szóló törvény azon korlátozásaival sem, amelyeket a Pride és más LMBT-vonatkozású gyűlések megtiltására használtak.
A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország közösen üdvözölték a javasolt változtatásokat, és további módosításokat sürgettek a diszkriminatív jogi keretrendszer teljes felszámolása érdekében. Ehhez nem elég pusztán megtisztítani a magyar jogrendszert a diszkriminatív rendelkezésektől: módosítani kell az Alaptörvény XVI. cikkét is, amely alkotmányos alapot teremt az LMBT-ellenes korlátozásokhoz, valamint azokat a jogszabályokat, amelyeket a Pride-felvonulások korlátozására használtak.
A Tisza-kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, és bár az Orbán-korszak LMBT-ellenes jogi gépezete jelentős részének lebontása üdvözlendő, a kormánynak végig kell vinnie, amit elkezdett. Módosítania kell a még hatályban lévő diszkriminatív rendelkezéseket, köztük az Alaptörvényt, és meg kell szüntetnie minden olyan jogalapot, amely lehetővé teszi az LMBT-embereket és jogaikat célzó korlátozásokat.
