A kormány ostroma a jogállamiság és a demokratikus intézmények ellen 2024-ben is tovább folytatódott egy olyan vitatott törvény által, mely egy, a kormány által kinevezett testületnek olyan széles jogkört ad, amely a civil társadalom és a független média zaklatására használható. A kormány egy politikai válsággal is szembesült egy, a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos botrányban adott elnöki kegyelem kapcsán, ami miatt a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter lemondott, és mely országszerte tiltakozásokat váltott ki.
Magyarországon további jelentős emberi jogi aggályokra ad okot a migránsok és menedékkérők jogellenes visszaszorítása az ország szerb határán, valamint az LMBT-személyek, nők és lányok, valamint kisebbségi csoportok diszkriminációja és megbélyegzése.
A jogállamiság és a közintézmények elleni támadások
A kormány továbbra is rendkívüli jogköröket gyakorol az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően 2022-ben kiadott „veszélyhelyzettel” kapcsolatos rendelet értelmében, mely a 2020-ban a Covid-19 során kihirdetett „veszélyhelyzet” helyébe lépett. Az így megszerzett rendkívüli jogosítványok a kormány számára lehetővé teszik azt, hogy minden parlament által elfogadott törvényt rendeleti kormányzás útján felülírjon. Egy külön sürgősségi rendelet van hatályban 2015 óta a „tömeges migráció miatti válsághelyzet miatt”. A kormány több alkalommal is visszaélt túlzott hatáskörével, többek között bírósági döntések felülbírálása és a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása során.
Februárban életbe lépett az ellentmondásos nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény, amely egy új Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZH) hozott létre, melynek ellenőrzés nélküli jogkörébe tartozik a kormányzati és titkosszolgálati adatokhoz való hozzáférés, valamint a Magyarország szuverenitását vagy nemzetbiztonságát veszélyeztető bármely személy elleni nyomozás lehetősége is. A kormányzó Fidesz párt frakcióvezetője 2023 szeptemberében azt mondta, hogy a törvényt „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” ellen fogják alkalmazni. 2024 júniusában az új iroda vizsgálata alá került a Transparency International Magyarország és az Átlátszó független híroldal is. Az Európai Bizottság októberben az EU Bírósága elé terjesztette Magyarországot amiatt, hogy a törvény és az SZH több uniós jogszabályi rendelkezést is megsértett. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága márciusban is felszólította már Magyarországot arra, hogy helyezze hatályon kívül a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó törvényt.
Áprilisban a parlament elfogadott egy olyan törvényt, mely aláássa a bíróságok, az ügyészség és az ügyészség által felügyelt nyomozó szervek függetlenségét. A törvény a Magyar Helsinki Bizottság szerint lehetővé teszi az Igazságügyi Minisztérium számára, hogy olyan védett információkat szerezzen be, melyekhez egyébként nem férne hozzá, és hogy beavatkozzon a bírósági eljárásokba és befolyásolja azokat.
Augusztusban a hatóságok visszavonták a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által működtetett három olyan iskola működési engedélyét, melyek túlnyomórészt társadalmi-gazdaságilag hátrányos helyzetű és egyéb szempontból marginalizált gyerekeket szolgálnak. A kormány többször is támadta a MET-et, kezdve azzal, hogy 2011-ben alkotmánymódosítással megfosztotta egyházi státuszától, aminek következtében a MET elvesztette programjai adótámogatásait. A MET nyilvántartásból való törlését a magyar Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek minősítette.
Médiaszabadság
A magyar kormány továbbra is súlyosan korlátozza a média szabadságát és pluralizmusát, többek között úgy, hogy ellenőrzi a médiaszabályozó testületet és a közszolgálati műsorszolgáltató munkájába politikailag beavatkozik. Az újságírók nehezen férnek hozzá a nyilvános információkhoz, és továbbra is szembesülniük kell a kormánypárti média és a köztisztviselők lejárató kampányaival. Júniusban, ahogy fentebb említettük, az új Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó független oknyomozó sajtóorgánum ellen.
Júniusban rendőrök és terrorelhárítók avatkoztak be a Telex.hu független internetes híroldal újságíróinak munkájába, megakadályozva azt, hogy egy olyan nyilvános összejövetelről tudósítsanak, ahol interjút reméltek Szijjártó Péter külügyminiszterrel.
A Fidesz által irányított városokban és közösségekben a helyi hatóságok egész évben megakadályozták két stand-up komikus és politikai szatiristák fellépését; egyik önkormányzati tisztviselő pedig kijelentette, hogy a politikai paródiák nem megengedettek.
Civil társadalam elleni támadások
A kormánypárti média és a kormányzati tisztviselők tovább folytatták a civil társadalmi szervezetek elleni támadásaikat. Az SZH júniusban alaptalanul azt állította, hogy a Transparency International Magyarország „külföldről származó támogatás” felhasználásával „a választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat. A Transparency International alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és működését.
Szeptemberben az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O'Flaherty harmadik fél beavatkozását nyújtotta be egy, a Magyar Helsinki Bizottság által az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztett, a menedékkérőket, menekülteket és migránsokat segítő civil társadalmi tevékenységek bűncselekménnyé nyilvánításával kapcsolatos ügyéhez. A biztos kijelentette, hogy az ilyen tevékenységek Magyarország általi kriminalizálása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyesülési és gyülekezési szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.
Szexuális orientáció és nemi identitás
A leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek továbbra is diszkriminációval és megbélyegzéssel szembesülnek.
Az EUB főtanácsnok szeptemberben tett közzé egy véleményt, melyben felszólította a magyar hatóságokat, hogy javítsák ki egy transznemű menekült nemi jelzőjét a nemzeti nyilvántartásokban. Egy 2020-as törvény megtiltotta a transznemű vagy interszexuális személyeknek, hogy törvényesen megváltoztassák nemüket. 2021-ben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a tilalom nem vonatkozik azokra a transz emberekre, akik 2020 májusa előtt kezdték meg a jogi eljárást, így egyes transz embereket megengedett, másokat pedig megakadályozott abban, hogy megváltoztassák nemi jelzőjüket.
A nők és lányok reproduktív jogai
A kormány továbbra is betiltja a vény nélkül kapható esemény utáni sürgősségi fogamzásgátlást, ami sérti a nők és lányok egészséghez való jogát. Ennek eredményeképpen, a nőknek és a lányoknak orvoshoz kell fordulniuk sürgősségi fogamzásgátlás esetében, még szexuális támadás esetén is, ami késleltetheti vagy megakadályozhatja őket abban, hogy időben megkapják a szükséges ellátást.
A romák elleni diszkrimináció
Továbbra is fennáll a romákkal szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben és a foglalkoztatásban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei végrehajtásának ellenőrzéséért felelős Európa Tanács Miniszteri Bizottsága márciusban megállapította, hogy Magyarország nem foglalkozik a roma gyerekek iskolai szegregációjával.
Migránsok és menedékkérők
A magyar menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés gyakorlatilag lehetetlenné vált, miután 2020 óta egy törvény a legtöbb menedékkérőt megakadályoz abban, hogy védelem iránti kérelmet nyújtson be Magyarországon.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) által idézett rendőrségi adatok szerint 2022. február 24. és 2024. szeptember 2. között 5.491.181 határátlépés történt Ukrajnából Magyarországra. 2024 júliusáig Magyarországon 46.149-en regisztráltak ideiglenes védelemre az EU Ideiglenes Védelmi Irányelve keretében, melynek elfogadásához Ukrajna Oroszország általi teljes inváziója vezetett.
Augusztusban egy kormányrendelet megszüntette bizonyos ukrán menekültek lakhatását, akik Ukrajna olyan területeiről érkeztek, melyeket a kormány nem tekint háború sújtotta területeknek, ezreket téve így hajléktalanná. Az érintett mintegy 3.000 ember többsége kárpátaljai roma nyugat-Ukrajnából, köztük sok a gyerek.
A hatóságok továbbra is jogellenesen, néha erőszakosan szorítják vissza a migránsokat és menedékkérőket Szerbiába. A „letartóztatások és a kerítésen átkísérések” száma 2024 januárja és augusztusa között jelentősen, 58.000-ről 1.830-ra csökkent 2023 azonos időszakához képest, mivel a szerb rendfenntartók a migránsokat más régiókban lévő befogadó létesítményekbe szállították.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban három különálló ügyben hozott ítéletet arról, hogy Magyarország 2019-ben és 2017-ben jogellenesen tartott fogva és éheztetett menedékkérőket, köztük egy 5 éves gyereket a szerb határon kialakított akkor még működő tranzitzónában. .
Az Emberi Jogok Európai Bírósága márciusban jogellenesnek ítélte egy háború és kényszerházasság elől menekülő szíriai nő hat hónapos önkényes magyarországi fogva tartását.
Az EUB júniusban 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot a menedékjog folyamatos korlátozása miatt, mondván, hogy a kormány „példátlan és rendkívüli módon súlyosan megsértette az EU jogot”. A bíróság azt is kijelentette, hogy Magyarországnak napi 1 millió eurós további büntetést kell fizetnie, ha nem teljesíti a szeptemberi fizetési határidőt. A pénzt az uniós költségvetés Magyarország számára elkülönített részéből fogják levonni, melynek több eleme be van még fagyasztva jogállami visszaélések miatt. Jelentésünk írása idején Magyarország még nem fizette ki a bírságot.
Nemzetközi igazságszolgáltatás
Orbán miniszterelnök júliusban Moszkvában Putyin orosz elnökkel találkozott annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíráság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen ukrán gyerekek jogellenes deportálása és Oroszországba szállítása miatt. Uniós intézmények és a tagállamok elítélték a találkozót, az Európai Parlament pedig „az EU-szerződések és a közös külpolitika arcátlan megsértésének” minősítette. Orbán Putyinnal való találkozásával nem tartotta tiszteletben az EU közös politikáját a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködésre, mely szerint „az EU-nak és tagállamainak kerülniük kell a nem létfontosságú kapcsolatokat a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs hatálya alá tartozó személyekkel”.