(Budapest, 2026. április 14.) – A Human Rights Watch ma kijelentette, hogy a hanyatlás évei után Magyarország új kormányának haladéktalanul lépéseket kell tennie az alapvető jogok helyreállítása, az abuzív törvények és intézmények felszámolása, valamint a demokratikus intézmények megerősítése érdekében.
Az új kormánynak hivatalba lépése első heteiben egyértelmű elkötelezettséget kell mutatnia az alapvető jogok helyreállítása és a demokratikus garanciák visszaállítása iránt például azzal, hogy betartja Magyarország uniós és nemzetközi kötelezettségeit. A bírói függetlenség helyreállítására, a rendeleti kormányzás megszüntetésére és a rendszer bírálói ellen alkalmazott törvények hatályon kívül helyezésére irányuló korai lépések egyértelműen jeleznék a szakítást az elmúlt 16 év antidemokratikus gyakorlatával.
„Az új kormánynak most óriási lehetősége van a kezében, hogy a jogállamiság helyreállításával és a demokratikus intézmények megerősítésével megkezdje a magyarországi emberi jogi válság kezelését” – mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Európa és Közép-Ázsia részlegének vezető kutatója. „A rendeleti kormányzás megszüntetésére irányuló korai lépések azonnali jelzést adnának arra vonatkozóan, hogy Magyarország lezárja a jogok évek óta tartó leépítésének időszakát.”
Az elmúlt 16 év során az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz–KDNP-kormány fokozatosan mélyítette az emberi jogi válságot. Az alkotmányos és jogszabályi változások egyre inkább a végrehajtó hatalom kezében koncentrálták a hatalmat, gyengítették a bírói függetlenséget, és aláásták a törvényességi felügyelet független intézményeit.
Az előző kormány nyomást gyakorolt a független médiára és a civil társadalomra, korlátozta a békés gyülekezéshez való jogot, diszkriminatív jogszabályok révén megbélyegezte a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) embereket, és olyan intézkedéseket fogadott el, melyek aláássák a migránsok, menedékkérők, valamint a nők és lányok jogait.
A hatóságoknak azonnal fel kell függeszteniük a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését, és hatályon kívül kell helyezniük az azt létrehozó törvényt. A 2023-ban létrehozott hivatal széles hatáskörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy külföldi finanszírozásban részesülő újságírókat, civil szervezeteket és akadémikusokat vizsgáljon, és őket Magyarország szuverenitására veszélyt jelentő szereplőként állítsa be. A hivatal többször zaklatta a kormányt bíráló civil szervezeteket és médiát, köztük a korrupcióellenes Transparency International Magyarországot és a független Átlátszó hírportált.
Az új kormánynak végleg el kell távolítania a „Közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot a jogalkotási napirendből. A javasolt törvény lehetővé tenné a Szuverenitásvédelmi Hivatal számára, hogy kivizsgálja és szankcionálja a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezeteket és médiát, valamint arra is, hogy pénzügyi felügyelet alá vonja őket.
Az új kormánynak véget kell vetnie a rendkívüli felhatalmazások elhúzódó alkalmazásának is, melyek lehetővé tették a hatóságok számára, hogy minimális parlamenti ellenőrzés mellett, hosszabb időn keresztül rendeleti úton kormányozzanak. Magyarország 2020 óta egymást követő veszélyhelyzetek hatálya alatt működik, ami lehetővé tette a végrehajtó hatalom számára, hogy olyan átfogó és mélyreható intézkedéseket is meghozzon, amelyek nem állnak összefüggésben a hivatkozott vészhelyzettel. Magyarországon jelenleg kettős veszélyhelyzet van érvényben az ukrajnai háború és a tömeges migráció miatt, noha Magyarország nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, és jelentős számú menekült sem érkezik az országba.
A jogalkotóknak módosítaniuk kell Magyarország gyülekezési törvényét annak biztosítása érdekében, hogy a Pride felvonulásokat és más békés tüntetéseket ne lehessen betiltani. A parlament 2025-ben olyan törvényeket fogadott el, melyeket a Pride-hoz kapcsolódó események betiltására és a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos nyilvános megnyilvánulások korlátozására használtak fel, homályosan meghatározott „gyermekvédelmi” indokokra hivatkozva.
A kormánynak meg kell szüntetnie a Pride eseményekkel összefüggésben indított büntetőeljárásokat is, beleértve a 2026 januárjában Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely ellen indított eljárást, aki a rendőrségi tiltás ellenére segített megszervezni a Budapest Pride-ot, valamint a 2026 februárjában Buzás-Hábel Géza ellen indított eljárást, aki a 2025-ös pécsi Pride felvonulás szervezője volt.
„Az, hogy választott tisztségviselőket és aktivistákat békés gyülekezések szervezéséért büntetőeljárás alá vonnak aláássa az alapvető emberi jogokat. Ilyen gyakorlatnak nincs helye egy jogállamiságon alapuló demokratikus társadalomban.” – jelentette ki a Human Rights Watch. A hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a Panyi Szabolcs újságíró elleni nyomozást is, mely vélhetően megtorlásként indult közérdekű témákról szóló tudósításai miatt, és súlyos aggályokat vet fel a sajtószabadság tekintetében.
Az új kormánynak biztosítania kell továbbá, hogy az Iványi Gábor lelkész elleni vádakat ejtsék, és megszűnjön az Iványit és egyházát érő pénzügyi és adminisztratív zaklatás. Iványi a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, melynek hivatalos egyházi státuszát a kormány a 2011-es egyházi törvény alapján megvonta. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben jogellenesnek minősítette ezt a lépést, és pénzbírság megfizetésére kötelezte a kormányt. Az új kormánynak helyre kell állítania az egyház státuszát, és haladéktalanul ki kell fizetnie a bíróság által megítélt bírságot.
Az új kormánynak ugyancsak gyors lépéseket kell tennie az Európai Bizottság által meghatározott jogállamisági mérföldkövek teljesítése érdekében. A bírói függetlenséget, a korrupcióellenes fellépést és az átláthatóságot erősítő reformok bizonyítanák Magyarország elkötelezettségét a jogvédelem és a demokratikus garanciák helyreállítása iránt, és lehetővé tennék az ország számára, hogy hozzáférjen azokhoz a több milliárd eurós uniós forrásokhoz, melyeket a korábbi kormány ismételt jogsértései miatt befagyasztottak.
A kormánynak meg kell erősítenie Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi elszámoltathatóság iránt is azzal, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, visszavonja Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), és támogatja az Európai Unió külső fellépését az emberi jogok és a hadijog megsértésének kezelése érdekében.
„Annak próbája, hogy az új magyar kormány valóban helyre kívánja-e állítani az emberi jogok és a jogállamiság státuszát, az lesz, hogy milyen konkrét lépéseket tesz hivatalba lépésének első heteiben és hónapjaiban” – mondta Gall. „A rendeleti kormányzás megszüntetése, a kritikusok megfélemlítésére használt intézmények felszámolása, a Pride és más békés tüntetések szabad megtartásának biztosítása, valamint a politikai indíttatású eljárások megszüntetése azt mutatná, hogy Magyarország komolyan gondolja a jogalapú demokratikus kormányzás újjáépítését.”
Magyarország új kormányának emberi jogi prioritásai
A parlamenti ellenőrzés hiánya és a bírói függetlenség korlátozása
Magyarország 2020 óta egymást követő veszélyhelyzetek hatálya alatt működik. 2020 márciusában a parlament elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, mely lehetővé tette a kormány számára, hogy minimális parlamenti ellenőrzés mellett rendeleti úton kormányozzon.
Az ukrajnai háborúra hivatkozva 2022-ben új, a korábbit felváltó rendkívüli jogrendet vezettek be a 180/2022. (V.24.) kormányrendelettel. Ez a rendelet lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendkívüli intézkedéseket fogadjon el számos olyan szakpolitikai területen, melyek közül sok egyáltalán nem kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz. Ez a veszélyhelyzet párhuzamosan működik a tömeges migráció miatt kihirdetett válsághelyzettel, melyet 2016 óta rendszeresen meghosszabbítanak.
Ezek a rendkívüli jogrendek lehetővé teszik a végrehajtó hatalom számára, hogy megkerülje a parlamenti vitát és olyan mélyreható intézkedéseket fogadjon el, amelyek hatással vannak az adózás, gazdaságpolitika és közigazgatás területére is.
2026 februárjában a kormány elfogadta a 15/2026. (II.3.) számú rendeletet, mely arra kötelezte a bíróságokat, hogy szüntessék meg azokat a pereket, melyeket önkormányzatok indítottak a kormány által bevezetett „szolidaritási hozzájárulás” ellen, amely arra kötelezi a tehetősebb önkormányzatokat, hogy a helyben keletkezett bevételeik jelentős részét a központi költségvetésbe utalják át újraelosztás céljából. A kormányrendelet kimondja, hogy az adó megállapítása és beszedése csupán „technikai folyamat”, és nem tekinthető bírósági felülvizsgálatra alkalmas közigazgatási aktusnak.
A rendelet közvetlenül beavatkozott folyamatban lévő bírósági eljárásokba, és súlyos aggályokat vetett fel a hatalmi ágak szétválasztásának elve és a bírói függetlenség tekintetében, melyek a jogállamiság alapvető elemei.
Az új kormánynak meg kell szüntetnie a jelenleg hatályban lévő veszélyhelyzeti jogrendeket, hatályon kívül kell helyeznie a 15/2026. számú rendeletet, továbbá felül kell vizsgálnia az ezek alapján elfogadott jogszabályokat, melyek korlátozzák a bírósági felülvizsgálat érvényesülését.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal és a civil tér korlátozása
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, melynek feladata azon személyek és szervezetek vizsgálata, akikről feltételezik, hogy külföldi érdekek képviseletében járnak el. A hivatal jogosult információkat gyűjteni a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetekről, vizsgálatokat folytatni, valamint jelentéseiben civil szervezeteket, újságírókat és tudományos szereplőket Magyarország szuverenitásának aláásásával vádolni. E hatáskörét a hivatal a kormánnyal kritikus szervezetekkel szembeni fellépésre használta fel.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal felügyeleti joga korlátozott, és alapvető tevékenységeinek jelentős része nem kötelező erejű aktusként van megfogalmazva, ami megnehezíti azok hatékony bírósági felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság 2024 májusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen e törvény miatt és az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet arra hivatkozva, hogy az sérti az uniós jogot és az alapvető emberi jogokat.
Ugyan a Bíróság még nem hozott ítéletet, de a főtanácsnok 2026 februárjában kiadott véleményében javasolja, hogy Magyarország marasztalják el az uniós jog megsértése miatt, mivel a hivatal mandátuma ellentétes az alapvető szabadságjogokkal és kötelezettségeket.
Egy megfelelő felügyelet nélkül működő kormányzati szerv, amely széles körű vizsgálati jogkörrel rendelkezik a hatóságok kritikusainak célba vételére aláássa a demokratikus elszámoltathatóságot és sérti a jogállamiság alapelveit. A kormánynak azonnal fel kell függesztenie a hivatal tevékenységét, és hatályon kívül kell helyeznie az azt létrehozó törvényt.
A médiaszabadság és médiapluralizmus akadályozása
Az Orbán-kormány közel 16 éves uralma alatt a magyar média mintegy 80 százaléka közvetlenül vagy közvetve kormányzati ellenőrzés alá került, és ezáltal az érintett médiumok kormányzati szócsővé váltak.
2018-ban több mint 470 kormányközeli médiaterméket vontak össze a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba. A fúziót a kormány „nemzetstratégiai jelentőségű ügynek” minősítve mentesítette a versenyjogi vizsgálat alól. Ez a fúzió Európa egyik legnagyobb kormányközeli médiakonglomerátumát hozta létre.
A független médiát megfosztották az állami hirdetésektől, a közpénzeket a kormányközeli médiumok felé irányították, miközben a kritikus orgánumokat teljesen kizárták a támogatásból.
Magyarország médiapiacát, a műsorszolgáltatási engedélyezést és a médiaszabályozást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács irányítja. A két testület tagjait a parlament nevezi ki, melyben a korábbi kormány, a Fidesz/KDNP kétharmados többséggel rendelkezett, aminek következtében a Hatóság és a Médiatanács kormányhű tagok dominanciája alatt áll, és nem tekinthető függetlennek.
A kormányhoz igazodó média koncentrációja és a médiaszabályozó szervek függetlenségének hiánya aláássa a médiapluralizmust és az újságírók lehetőségét a hatalom ellenőrzésére. Amikor a médiapiac jelentős része közvetlenül vagy közvetve a kormány irányítása alatt áll, csökken a nyilvánosság számára elérhető nézőpontok sokfélesége és gyengül a demokratikus elszámoltathatóság. Az állami hirdetések felhasználása a kormányközeli média pénzügyi támogatására és a független médiumok teljeskörű kizárása tovább torzítja a médiapiacot és gazdasági nyomást gyakorol a kritikus sajtóra.
A közelmúlt fejleményei tovább erősítik ezeket az aggályokat. A Panyi Szabolcs ellen a cikkei miatt indult vizsgálat az újságírás kriminalizálásának kockázatát hordozza és tovább mélyíti a független tudósításokat visszatartó elrettentő hatást. A hatóságoknak haladéktalanul meg kell szüntetniük a vizsgálatot.
Ezek a gyakorlatok a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmust védő nemzetközi és európai normák alapján komoly aggályokat vetnek fel a. Az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága hangsúlyozta, hogy az államoknak pozitív kötelezettségük a médiapluralizmus védelme és a médiatulajdon túlzott koncentrációjának megelőzése. A médiaszabályozó szervek politikai befolyás alá vonása és a közpénzek felhasználása a kormányhoz igazodó médiumok támogatására aláássa ezeket a kötelezettségeket és gyengíti a jogállamiságot azáltal, hogy korlátozza a kormányzati tevékenység független kontrollját.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló 2025-ben hatályba lépett európai rendelet kötelező normákat állapít meg az EU tagállamai számára a szerkesztői függetlenség, a médiatulajdon átláthatósága, az állami hirdetések felhasználása, a közszolgálati média függetlensége és a médiakoncentráció felügyelete terén. Magyarországnak teljes mértékben végre kell hajtania ezeket a jogszabályi rendelkezéseket, melyekre az Európai Bizottság is hivatkozott már a Budapest elleni kötelezettségszegési eljárás elindításakor.
Az új kormánynak meg kell reformálnia a Médiatanácsot és a Hatóságot annak biztosítása érdekében, hogy az kinevezési eljárások átláthatóak legyenek és valódi politikai függetlenség érvényesüljön.
LMBT-ellenes jogszabályok és a gyülekezési szabadság korlátozása
Az előző kormány számos olyan törvényt fogadott el, melyek diszkriminálják az LMBT embereket és megbélyegzik a szexuális és nemi kisebbségeket. 2021-ben a parlament elfogadta a 2021. évi LXXIX. törvényt, mely tiltja a homoszexualitás vagy a nemi identitás megjelenítését vagy népszerűsítését kiskorúak számára az oktatási anyagokban, a reklámokban és a médiában. A törvény módosította továbbá a gyermekvédelmi törvényt és a médiatörvényt is.
Az Európai Bizottság 2021-ben az Európai Unió Bírósága elé vitte ezt a jogszabályt; az eljárás jelenleg is folyamatban van.
2025 márciusában a magyar parlament a kormány kezdeményezésére úgy módosította a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényt, hogy az lehetővé tette a Pride felvonulás és más LMBT-hez kapcsolódó rendezvények betiltását. A módosítások lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy betiltsák azokat a gyűléseket, melyeket a gyermekekre nézve „károsnak” minősítenek. Ez egy olyan homályos kritérium, amely az LMBT emberek megbélyegzését célozza.
Egy 2025 áprilisában elfogadott alaptörvény-módosítás, mely kapcsolódik a gyülekezési jogról szóló törvény 2025. márciusi módosításához, a gyermekvédelem szempontját minden más alkotmányos jog fölé helyezte – az élethez való jog kivételével –, széles mozgásteret biztosítva a kormány számára arra, hogy a „gyermekvédelemre” hivatkozva önkényesen korlátozzon számos jogot, beleértve a gyülekezési szabadságot is. Ennek eredményeként a hatóságok további jogalapot teremtettek az olyan nyilvános rendezvények betiltására, melyeket a gyermekekre nézve károsnak minősítenek, ideértve a Pride felvonulásokat is.
A 2025. márciusi módosítás egyúttal felhatalmazza a hatóságokat arra, hogy arcfelismerő technológiát alkalmazzanak a betiltott gyűlések résztvevőinek azonosítására, valamint közigazgatási bírságot szabjanak ki az ilyen eseményeken részt vevő személyekre.
A hatóságok e jogi keret alapján tiltották be a 2025 júniusi Budapest Pride, valamint a 2025 októberi Pécs Pride rendezvényeket is. Bár a rendőrség mindkét esemény során alkalmazott arcfelismerő technológiát, eddig senkit nem bírságoltak meg. Ugyanakkor mindkét rendezvény szervezői ellen hivatalos eljárás indult tiltott gyűlés szervezése miatt, amely akár egyéves szabadságvesztéssel is büntethető. Ezeket a büntetőeljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni.
A nemzetközi emberi jogi normák előírják, hogy demokratikus társadalmakban a gyülekezést csak szigorú keretek között és feltétlenül szükséges esetekben lehet korlátozni. A gyűlések témájuk alapján történő általános tiltása – beleértve a szexuális kisebbségek jogait támogató rendezvényeket is – sérti ezeket a normákat.
Az új kormánynak hatályon kívül kell helyeznie ezeket a rendelkezéseket, és módosítania kell a gyülekezési törvényt annak biztosítása érdekében, hogy békés gyűléseket – beleértve a Pride felvonulásokat – ne lehessen diszkriminatív alapon betiltani.
Magyarország új kormányának ugyancsak helyre kell állítania a nem jogi elismerésével kapcsolatos eljárásokat is. A parlament 2020-ban elfogadta azt a 2020. évi XXX. törvényt, mely megtiltja a transznemű személyek számára, hogy hivatalos okmányaikban megváltoztassák a nemük megjelölését. A parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie ezt a törvényt, valamint az Alaptörvény 2025 áprilisi azon módosításait, melyek kizárólag két nem elismerését rögzítik.
A nők és lányok jogainak korlátozása
Magyarország 2011-ben elfogadott Alaptörvénye kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, mely alaptörvényi rendelkezést később a reproduktív önrendelkezést korlátozó kormányzati politikák megalapozására használták fel.
2022 szeptemberében a kormány elfogadta a Belügyminisztérium 29/2022. számú rendeletét, melyet közismerten „szívhangrendeletként” emlegetnek. A rendelet előírja, hogy függetlenül attól, hogy várandóssága mely szakaszában tart, a terhesség-megszakítást kérő nőnek a beavatkozás előtt meg kell hallgatnia az embrió szívműködését vagy a magzat szívhangját; ez megbélyegző és orvosilag nem indokolt intézkedés.
Magyarországon a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vénykötelesek, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság 2015-ben azt javasolta, hogy az Európai Unió egész területén recept nélkül hozzáférhetők legyenek. A vénykötelezettség indokolatlan akadályokat gördít a sürgősségi fogamzásgátláshoz való időben történő hozzáférés elé, és megakadályozhatja, hogy az érintettek a hatásosság szempontjából kritikus rövid időn belül hozzájussanak a készítményhez. Az új kormánynak meg kell szüntetnie a vénykötelezettséget, és biztosítania kell, hogy a sürgősségi fogamzásgátló készítmények recept nélkül elérhetők legyenek Magyarország gyógyszertáraiban.
Magyarország továbbá nem ratifikálta az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzéséről és az ellene való fellépésről szóló egyezményét, közismert nevén az Isztambuli Egyezményt. Az egyezmény kötelező nemzetközi normákat állapít meg a nők elleni erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére, valamint a visszaélések hatékony kivizsgálásának és büntetőjogi üldözésének biztosítására. Az egyezmény ratifikálásának elutasítása gyengíti a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét, és Magyarországot eltávolítja a széles körben elfogadott európai emberi jogi normáktól.
Az új kormánynak hatályon kívül kell helyeznie a szívhangrendeletet, módosítania kell az Alaptörvényt a fogantatástól kezdődő magzati élet elismerésére vonatkozó rendelkezések eltávolítása érdekében, ratifikálnia kell az Isztambuli Egyezményt, és annak rendelkezéseit a belső jogba kell ültetnie.
A menedékjoghoz való hozzáférés korlátozása és jogellenes visszakényszerítések
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2020-ban elfogadott módosításai előírják, hogy a menedékkérőknek előzetes „szándéknyilatkozatot” kell benyújtaniuk a magyar nagykövetségeken Belgrádban vagy Kijevben, mielőtt beléphetnének Magyarország területére menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából. A gyakorlatban ez a rendszer megakadályozza, hogy sok, üldöztetés elől menekülő személy hozzáférjen a magyar menekültügyi eljáráshoz, és ténylegesen ellehetetleníti a menedékjogi kérelem benyújtását Magyarország területén.
A magyar hatóságok a Szerbiával közös határon belépő személyeket vissza is kényszeríthetik, ami lehetővé teszi a rendőrség a migránsokat és menedékkérőket Magyarország területéről védelmi igényeik egyéni vizsgálata nélkül a határkerítés külső oldalára kísérje.
Ezek az intézkedések sértik az uniós menekültügyi jogszabályokat, így például a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, amely előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a menedékjogi eljárásokhoz való tényleges hozzáférést azok számára, akik határaikon vagy területükön védelmet kérnek. Az egyéni védelmi igények vizsgálata nélküli visszakényszerítések sértik az 1951. évi Genfi Menekültügyi Egyezményben rögzített visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét is, mely tiltja a személyek olyan országba történő visszaküldését, ahol üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye fenyegeti menekülteket. Hasonló védelmet biztosít az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye is, melyek egyben a kollektív kiutasítást is tiltják.
Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága egyaránt megállapította, hogy a magyar menekültügyi szabályozás egyes elemei sértik az uniós és a nemzetközi jogot, és az Európai Unió Bírósága 2024. június 13. óta napi 1 millió euró bírságot szabott ki Magyarországra amiatt, hogy nem tett eleget az ítéletének.
Magyarország 2018-as úgynevezett „Stop Soros” törvénye kriminalizálta a menedékkérőknek nyújtott segítséget, és bár a törvény rendelkezéseit az Európai Unió Bírósága 2020-ban jogellenesnek minősítette, az továbbra is elrettentő hatást gyakorol és fenyegetést jelent az ilyen segítséget nyújtók számára.
Az új kormánynak teljes mértékben hatályon kívül kell helyeznie ezeket az intézkedéseket, haladéktalanul meg kell szüntetnie a jogellenes visszakényszerítések gyakorlatát, helyre kell állítania a menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférést Magyarország területén, és végre kell hajtania az európai bíróságok ítéleteit a menedékjoghoz való hozzáférés, a visszaküldés tilalma (non-refoulement) és a kollektív kiutasítás tilalma tekintetében.
