(London, 2026. február 12.) – A magyar kormány súlyosan sérti a jogállamiságot azzal, hogy rendeleti úton szüntet meg önkormányzatokat érintő adóügyekben folyamatban lévő bírósági pereket – közölte a Human Rights Watch. A lépés veszélyes precedenst teremt a végrehajtó hatalom bíróságokba való beavatkozására és a hatalmi ágak elválasztásának megsértésére nézve.
„Egy demokrácia nem úgy működik, hogy a hatalom rendelettel megszünteti a bírósági eljárásokat” – mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európa és Közép-Ázsia igazgatóhelyettese. „Ez a kormány gyakorlatilag megmondja a bíróságoknak, miről dönthetnek, pusztán azért, mert nem tetszik neki a jogi érvelés vagy azok, akik azt benyújtották.”
A kormány 2026. február 3-án rendkívüli rendeleti jogkörrel azonnali hatállyal megszüntetett legalább négy – köztük Budapest által indított – pert, amelyek a 2023–2025 között alkalmazott, úgynevezett szolidaritási hozzájárulási egyes elemeit kérdőjelezték meg. Mindegyik pert ellenzéki vagy független vezetésű önkormányzatok indították. Az új rendelet felülírja a folyamatban lévő pereket, és a vitás kérdések rendezése nélkül teljes befizetést ír elő. Emiatt egy bíró már el is halasztotta a tárgyalást.
A Human Rights Watch szerint ez az újabb önkényes lépés súlyos aggályokat vet fel az Alaptörvény és az uniós jogok szempontjából.
A döntés egy hosszan tartó jogvita legújabb fejezete a kormány és az érintett önkormányzatok között. A Kúria ugyanis egy 2025-ös döntésében már kimondta, hogy a bíróságok saját hatáskörrel rendelkeznek a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos viták elbírálására. Sőt, más, alacsonyabb szintű bíróságok azt is megállapították, hogy a hozzájárulás kivetése közigazgatási aktusnak minősül, amely bírósági felülvizsgálat tárgya lehet.
Az új rendelet e döntésekkel szembemenve a hozzájárulás megállapítását és beszedését pusztán „technikai folyamatnak” minősíti, nem pedig közigazgatási aktusnak, így kizárja azt a bírósági felülvizsgálat köréből, és elrendeli a folyamatban lévő perek azonnali megszüntetését.
A Fővárosi Törvényszék február 5-én közölte, hogy a rendelet sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, a hatékony jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát. A bíróság azt is jelezte, hogy egyedi normakontroll-eljárást kezdeményez, és előzetes döntéshozatali eljárást kér az Európai Unió Bíróságától, a következő tárgyalást pedig márciusban megtartja. A Kúria február 5-i közleményében hangsúlyozta, hogy az ügyekben eljáró bíráknak döntést kell hozniuk.
A Human Rights Watch szerint a kormány a folyamatban lévő ügyekbe való beavatkozással felülírta a bírósági döntéseket, és saját jogvitájában maga lépett bíró szerepébe. Ez sérti az Alaptörvényben rögzített alapelveket, köztük a hatalmi ágak elválasztását és a bírói függetlenséget.
Az Alaptörvény értelmében a közigazgatási aktusok jogszerűségéről kizárólag a bíróságok dönthetnek. Az Alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás csak akkor lehet alkotmányos, ha azt az önkormányzatok jogait tiszteletben tartó, tisztességes hatósági eljárás előzi meg. A követelmény érvényesítése bírósági hatáskörbe tartozik. Az új rendelet megfosztja a bíróságokat attól a lehetőségtől, hogy megvizsgálják, teljesültek-e ezek a garanciák.
A kormány közel hat éve rendeleti úton kormányoz, olyan különböző veszélyhelyzetekre – mint a tömeges bevándorlásra, a koronavírus járványra és az ukrajnai háborúra – hivatkozva. A mostani intézkedést is az ukrajnai háborúval összefüggő veszélyhelyzetre hivatkozva indokolta. Ugyanis a veszélyhelyzet lehetővé teszi a parlamenti vita megkerülését és az érdemi ellenőrzés nélküli rendeleti kormányzást.
A perek megszüntetése felszámolja a hatalmi ágak elválasztását, és aláássa az emberek bizalmát abban, hogy a bíróságok politikai befolyástól mentesen működnek – közölte a Human Rights Watch. Az uniós jog és az Emberi Jogok Európai Egyezménye megköveteli a hatékony bírósági jogorvoslatot és a bírói függetlenség tiszteletben tartását.
A lépés a demokratikus visszacsúszás tágabb mintázatába illeszkedik, az áprilisi országgyűlési választások előtt. Az elmúlt évben a kormány alkotmányos és törvényi módosításokat fogadott el a békés gyülekezés korlátozására – köztük LMBT-események betiltására –, intézkedéseket vezetett be a civil szervezetek ellen, és folytatta a független média elleni fellépést. Mindez az intézményi fékek és ellensúlyok folyamatos kiüresítésére utal.
Az Európai Unió már korábban is komoly aggályokat fogalmazott meg a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban, többek között a folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárás és az uniós források feltételességének alkalmazása keretében. A szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet tovább erősíti a bizonyítékokat, amik szerint ezek az aggályok továbbra is súlyosak és megoldatlanok.
A magyar kormánynak vissza kell vonnia a rendeletet, helyre kell állítania az önkormányzatok bírósághoz fordulásának lehetőségét, és biztosítania kell, hogy a rendkívüli jogköröket ne politikai célokra használják fel. Az uniós intézményeknek és tagállamoknak alaposan meg kell vizsgálniuk a lépést, és mérlegelniük kell annak következményeit a folyamatban lévő jogállamisági eljárásokban.
„A jogállamot tiszteletben tartó kormányok a bíróság előtt érvelnek” – mondta Ward. „Ez a kormány rendelettel hallgattatja el a bíróságokat, ami egyértelmű jele annak, milyen mélyen sérült a jogállamiság.”
