A Human Rights Watch szeptemberben azzal került be a magyar hírekbe, hogy 30 olyan menedékkérő beszámolóját dokumentálták, akik a határkerítést átmászva Magyarországon is áthaladtak, vagy megpróbáltak áthaladni. A beszámolók alapján a szervezet több pontban is kritizálta a magyar hatóságok fellépését: kifogásolták például az úgynevezett nyolc kilométeres szabályt, és azt, hogy (bár a magyar törvények erre adnak utasítást) a sérülékeny személyeket, gyerekkorú, vagy beteg, sérült embereket nem vitték menekülttáborba.
Emellett az általuk megkérdezett emberek közül 12-en számoltak be konkrét bántalmazásokról is – a HRW jelentései egybevágnak azokkal a hasonló beszámolókkal, amiket több más szervezet, köztük a Helsinki Bizottság, katolikus segélyszervezetek, vagy az Átlátszó riporterei gyűjtöttek össze a helyszínen.
Az Átlátszó kérdésére Lydia Gall, a HRW magyarországi képviselője elmondta, hogy a rendőri túlkapások miatt közvetlenül nem terveznek jogi lépéseket tenni, de nyomást gyakorolnának a magyar kormányra a bántalmazások kivizsgálásáért. Ennek a kormány válaszai alapján eddig nem sok eredménye volt: a jelentések után a Belügyminisztérium ismét teljes tagadással válaszolt.
A Human Rights Watch 1978-ban alakult, akkor még Helsinki Watch néven, annak ellenőrzésére, hogy a szocialista országok betartják-e a Helsinki Egyezmény rendelkezéseit. Később a profiljukat kiszélesítették minden államra, és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betartásának ellenőrzésére.
Kenneth Roth 1993 óta a szervezet igazgatója, korábban ő vezette az 1981-es lengyel statárium alatt elkövetett emberijog-sérelmek vizsgálatát. A magyar hatóságok kapcsán egyébként nem először nyilatkozik elmarasztalóan a HRW: 2013-ban azt kifogásolták, hogy a családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszer nem működik, nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők. Az akkori Fidesz-szóvivő, Selmeczi Gabriella válaszul azt hozta fel, hogy a HRW a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól kap támogatást.
A magyar-szerb határon történt rendőri túlkapások egyre nagyobb visszhangot kapnak külföldön is. Szerbiában a napokban egy önkéntes orvoscsoport tagja nyilatkozott úgy: egyre több migráns jelentkezik náluk kutyaharapás okozta sérülésekkel. A Libération francia lap a közelmúltban a Frontex szóvivőjét vonta kérdőre, miért működik közre közös EU-s határvédelmi szervezet a magyar rendőrség akcióiban.
A cikk szerzője szerint a határellenőrzés „leplezetlenül egyfajta migránsvadászatra hasonlít”. A szerző felidézte a Human Rights Watch jelentéseit arról, hogy a kerítésen átjutókat többször gumibottal verték, vagy kutyákat uszítottak rájuk.
A Liberation cikkéről az MTI is tudósított, ahol tévesen a Frontex szóvivőjétől idézték azt, hogy „jól dokumentált a magyar rendőrség által elkövetett erőszak”. Valójában a Frontex nem felügyeli a magyar, vagy más nemzeti határvédelmi szervek munkáját, így a rendőri túlkapásokat sem dokumentálja.
Jelenleg a Frontex-misszió keretében 16 külföldi ország 51 fegyverese teljesít szolgálatot a magyar-szerb határon, akik a járőrözésben nyújatanak segítséget, de ellenőrző szerepük nincs, a magyar szervek parancsnoksága alatt, az itteni törvények szerint kell eljárniuk – válaszolta kérdésünkre a Frontex szóvivője, akitől azt szerettük volna tudni, van-e tudomása rendőri bántalmazásokról.
Megjegyzendő, hogy az előállított határsértők bántalmazása a magyar törvények szerint isbűncselekmény, ilyen esetek miatt – a rendőrség és a Belügyminisztérium állításaival szemben – legalább négy ügyben eljárást is indított az ügyészség.
A magyar törvények betartása alatt értendő például az ún. nyolc kilométeres törvény betartása is. A jelenlegi törvények szerint akit a határtól nyolc kilométerre kapnak el, az ellen nem indul idegenrendészeti eljárás, csak visszaküldik a határzár túloldalára, elvileg azért, hogy az ottani tranzitzónában nyújthasson be menedékkérelmet.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szóvivője azonban az Átlátszónak korábban azt mondta, lehetséges, hogy ez a törvény már alapvető emberi jogokat sért, hiszen az ENSZ menekültügyi egyezménye szerint annak, aki belép egy ország területére, joga van ott menedékkérelmet benyújtani, ezt azonban jelentősen nehezíti ez az eljárás.
Bár a Frontex hivatalosan nem tud a külföldi határőrök által elkövetett túlkapásokról, egy-egy bántalmazott beszámolóiban szó esik a magyar rendőrök mellett külföldi bántalmazókról is. A Jezsuita Menekültsegítő Szolgálat által gyűjtött egyik beszámolóban német és osztrák rendőrökre is panaszkodik az egyik áldozat. A Libération cikkében is közölték egy általuk megkérdezett menedékkérő beszámolóját, aki ugyancsak azt állította, hogy az őt megverő rendőrök között volt, aki németül beszélt.
