Skip to main content

Az Európai Unió menekültügyre adott válasza kevés

A migrációs és biztonsági válság megosztotta az Uniót az emberi jogok kérdésében

(Brüsszel) — Az Európai Uniónak nehézséget jelentett, hogy hatékony és elvszerű megoldást nyújtson a 2015-ben a tengeren át Európába érkező egymillió menedékkérő és migráns problémájára — közölte a Human Rights Watch ma nyilvánosságra hozott 2016-os világjelentésében. A Human Rights Watch tíz konkrét tagállamban, valamint az Európai Unió összességében végbement fejleményekre világít rá a migráció és a menedékkérelmek, a diszkrimináció és az intolerancia, valamint a terrorizmusellenes intézkedések terén. Utóbbiak a rettenetes párizsi támadások óta különösen aggasztóak.

— Az EU kormányainak az egymilliós tömeg érkezésére válaszul hozott inkoherens, problémáikat a szomszédos államokra hárító intézkedései teljes politikai válságba fordítottak egy egyébként kezelhető feladatot — mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai divíziójának helyettes igazgatója. — Az EU megosztottságának árát a görögországi és a nyugati-balkáni útvonal menedékkérői és migránsai fizették meg – tette hozzá.

A Human Rights Watch 26. alkalommal megjelenő, 659 oldalas 2016-os világjelentése több mint 90 ország emberi jogi gyakorlatát tekinti át. Bevezető esszéjében Kenneth Roth ügyvezető igazgató azt írja: a terrortámadások Közel-Keleten túli elterjedése, illetve az elnyomás és a konfliktus által gerjesztett hatalmas menekülthullámok számos kormányt polgáraik jogainak korlátozására késztetett, abban a tévhitben, hogy így megőrizhetik országuk biztonságát. Ugyanakkor az elmúlt időszakban tekintélyelvű kormányok szerte a világon – tartva attól a békés ellenállástól, amelyet az online közösségi média gyakran a ténylegesnél is nagyobbnak mutat – nagymértékben szigorították a független csoportok ellenőrzését.

Az elmúlt év során a nemzeti kormányok szűken értelmezett érdekei túlságosan háttérbe szorították a menekültügyre válaszul adható megfontolt szakpolitikai lépéseket, így csak késve nyújtottak fedelet és védelmet a sérülékeny helyzetben lévő embereknek —pár ország ugyanakkor, például Németország és Svédország, nagyvonalúan járt el. Az EU kormányai megállapodtak abban, hogy több menekültet fogadnak be az Unió határain túlról, és hogy másik országba telepítenek 160 ezer olyan menedékkérőt, akik már elérték Görögországot és Olaszországot. Mindezek ellenére 2016. január 8-áig mindössze 272 menedékkérőt irányítottak át, és közülük is csupán 82 ember jött Görögországból, abból az uniós határországból, amelybe a legtöbben léptek be.

Az Európai Bizottság 23 tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, amiért azok nem tartották tiszteletben az EU közös menedékügyi rendszerének normáit. Közéjük tartozott Magyarország is, amely az érkezők nagy számára kerítés felállításával, valamint a határát engedély nélkül átlépő menedékkérők elzárásával és bűnügyi eljárás alá vonásával válaszolt.

Az EU kormányai több ízben is arra törekedtek, hogy az Unión kívüli országokra hárítsák a felelősséget. E lépéseik közé tartozik az a problematikus megállapodás, amelyet novemberben kötöttek Törökországgal, az EU felé tartó menedékkérők és migránsok legfontosabb tranzitországával. Törökország már eddig is több, mint kétmillió szír menekültet fogadott be.

Az, hogy a rendőrség menedékkérőket is beazonosított azok között, akiket 2015 szilveszter éjszakáján Kölnben és más német városokban elkövetett tömeges lopásokban és szexuális bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak, csak felbátorította azokat, akik a határok lezárását követelik. A bűntettek elkövetőit felelősségre kell vonni, de e nagy visszhangot kiváltó incidensek nem szolgálhatnak egy idejétmúlt menekültpolitika igazolására — közölte a Human Rights Watch.

Más, nemzetbiztonsággal kapcsolatos aggályok ugyancsak meghatározták az EU-ban az elmúlt évet, amelyre végezetül a fegyveres szélsőségesek által Párizsban végrehajtott támadások nyomták rá bélyegüket. Európában az elmúlt évtized során a legtöbb áldozatot szedő novemberi támadások nyomán rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, a schengeni határon belül is intenzív határellenőrzéseket végeztek, valamint gyakoribbá tették a titkosszolgálatok közötti információmegosztást.

Egyes EU-tagállamok kormányai az év során nemegyszer azon félelmekre hivatkoztak, amelyek az országaik határán belül kialakuló terrorizmus, valamint az Iszlám Állammal (az ISIS-szel) kapcsolatban álló, szélsőséges fegyvereseknek az országaikba való visszatérése miatt alakultak ki, hogy így igazolják a polgárok magánszférájába behatoló, kibővített megfigyelési jogköreiket.

Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy az elégtelen titkosszolgálati munka szerepet játszott volna a párizsi támadásokban. Mások arra használták fel a novemberi párizsi merényleteket, hogy azokkal indokolják, miért nem követik az EU közös felelősségvállalás elvén nyugvó menekültügyi politikáját, noha valamennyi beazonosított párizsi támadó európai állampolgárnak bizonyult.

Kevés jel utalt arra, hogy az európaiaknak a Central Intellligence Agency (CIA) visszaélésiben játszott cinkos szerepéért bárkit felelősségre vonnának, noha Lengyelországban és az Egyesült Királyságban bűnügyi nyomozás folyik ez ügyben, Litvániában pedig újraindítottak egy vizsgálatot.

Januárban a párizsi támadások során megöltek négy embert, akiket egy kóser élelmiszer-áruházban ejtettek túszul, februárban pedig Koppenhágában egy zsinagóga ellen intéztek támadást, két áldozatot hagyva maguk után. E történések az EU-ban tapasztalható antiszemitizmus szélesebb körű és súlyosabb problémájára is ráirányítják a figyelmet. A muszlimok ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények, amelyek leginkább a Franciaországban és az Egyesült Királyságban regisztrált incidensekben csúcsosodtak ki, ugyancsak súlyos problémát jelentenek. Az EU-ban élő romákat továbbra is gyakran sújtotta diszkrimináció, sokukat erőszakkal toloncolták ki.

— Európában az elmúlt évtized történései arra intenek, hogy a jogokat semmibe vevő terrorellenes intézkedések éppen azoknak játszanak a kezére, akik megtámadnak minket — mondta Ward. — Nagyon fontos, hogy az EU kormányainak a jelen fenyegetésekre adott válaszai e nagy áron elsajátított tanulságot is figyelembe vegyék.

Your tax deductible gift can help stop human rights violations and save lives around the world.

Region / Country