(Brüsszel) – A Human Rights Watch felhívja az Európai Uniót és 28 tagállamát, hogy azonnal nézzen szembe azzal az emberi jogi válsággal, amelyet a bevándorlás és a menekültkérdés ért folyamodás évek óta félrekezelt ügye okoz. Amikor a görög szigeteken humanitárius válság alakul ki, amikor a magyarországi menedékrendszer képtelen ellátni feladatait, amikor ezrek érkeznek védelmet keresve, sokan pedig az életüket vesztik az EU határainál, , akkor a 2015. szeptember 14-én rendezendő EU-csúcsnak határozott lépéseket kell tennie.
„Európa tétovázik. Hiányzik belőle az ahhoz szükséges politikai akarat és humanitárius szándék, hogy szembenézzen a menekültek és bevándorlók megjelenésével kialakult válsághelyzettel” – mondja Judith Sunderland, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai társigazgatója. – Az EU vezetőinek kötelességük, hogy megvédjék ezeknek az embereknek az életét, és gondoskodjanak arról, hogy humánus bánásmódban részesüljenek.
A Human Rights Watch felhívja valamennyi európai uniós döntéshozót, hogy legalább a következő lépések megtételét segítse elő:
- Biztonságos és jogszerű csatornákat kell teremteni azoknak, akik menekültként vagy menedékkérőként érkeznek az EU-ba, megakadályozandó, hogy veszélyes körülmények között, lelkiismeretlen embercsempészek segítségével kelljen megtenniük az utat. Ennek részeként jelentős mértékben növelni kell a világ más tájairól befogadott menekültek számát , valamint segíteni kell a menekülteket abban, hogy ismét együtt lehessenek családjaikkal. Az EU jelenleg 22 000 menekült befogadására képes, ám ez nem elég. Az ugyanakkor segítene, ha a szervezet bővítené a humanitárius vízum alkalmazási körét , lehetővé téve, hogy ezek az emberek ideiglenesen az EU-ban tartózkodjanak vagy letelepedési engedélyt kérjenek.
- Helyre kell hozni az EU működésképtelenné vált menedékügyi rendszerét. Hiába a közös szabályok és normák, az egyes EU-tagállamok között jelentős különbségek vannak a befogadás körülményei, az elfogadott kérelmek és az integráció érdekében tett intézkedések terén. Az Európai Bizottságnak lépnie kell, elősegítve a normák érvényesülésének monitorozását és kikényszerítését, szükség esetén akár kötelezettségszegési eljárások útján is. Az Európai Menedékültügyi Támogató Hivatalnak (European Asylum Support Office), az Európai Menekültügyi Alapnak (European Refugee Fund) és más szervezeteknek segítséget kell nyújtaniuk a nehézségekkel küzdő államoknak, és azoknak az államoknak, amelyekbe az új menekültek nagy többsége érkezik, biztosítva a befogadás megfelelő körülményeit, a méltányos, gyors és transzparens eljárást, valamint a menedékkérők jogainak teljes mértékben való tiszteletben tartásák.
- Széleskörű kereső- és mentőműveleteket kell végezni a Földközi-tengeren. A 2015 májusa óta tett erőfeszítések javulást hoztak – ezeket kell hosszú távon is fenntartani.
- Szükség van egy valamennyi tagállamra érvényes, a menedékkérőket elosztó állandó rendszerre. Ez segítene kezelni azt az alapvető aránytalanságot, amelyet a Dublini Rendeletek teremtettek. A rendeletek a menedékkérelmek elbírálását arra a tagállamra hárítják, amelybe először lép be a menedékkérő. Ez aránytalanul nagy terhet ró az EU határállamaira, például Görögországra, ahol a mostani menekülthullám és annak rossz kezelése humanitárius válságot okozott. A dublini rendeletek újraírása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyes tagállamok felelőssége inkább teherviselő képességükkel és más kritériumokkal álljon arányban, mintsem földrajzi elhelyezkedésükkel, és hogy figyelembe tudják venni a menedékkérők személyes körülményeit.
- Össze kell állítani azoknak a „nem biztonságos” országoknak a listáját, amelyeknek polgárai nemzetközi védelemre szorulnak. Ezután a kérelmeket már olyan, a körülményekhez igazodó eljárások során lehet elbírálni, amelyek csökkentik a menedékkérelmeket elbíráló rendszerek hátralékait, és a különböző nemzetiségű csoportokat fenyegető veszélyekhez igazítják az EU kormányainak gyakorlatát. Ma az EU arra törekszik, hogy a „biztonságos” országok listáját állítsa össze, azt vélelmezve, hogy az ezekből az országokból érkezők menedékkérelmét megtagadja.
Az EU belügyminiszterei szeptember 14-én rendkívüli ülésnapot tartanak Brüsszelben, ahol elsősorban a menekültek visszafordítását, az embercsempész-hálózatok felszámolását és nemzetközi együttműködés kérdéseit vitatják meg. Szeptember 9-ei, az unió helyzetét elemző beszédében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker várhatóan a Bizottság javaslatairól beszél majd.
A média tudósításai szerint a Bizottság azt javasolja majd, hogy az EU országai vállalják 120 000, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról érkező menedékkérő befogadását, enyhítendő a szervezet külső határaira nehezedő nyomást. Ez a szám a háromszorosa annak, amelyről júliusban állapodtak meg, és amely még csak Olaszországra és Görögországra vonatkozott. Akkor az EU országai csupán 32 256 menekült befogadását vállalták – ez a szám jóval a tervezett 40 000 fő alatt volt. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa szerint akár 200 000 ember befogadására is szükség lehet.
A Bizottság emellett várhatóan olyan állandó mechanizmusra is javaslatot tesz majd, amely vészhelyzetekben osztja el a menedékkérőket a különböző EU-tagországok között.
„Ha ezeket az intézkedéseket gyorsan megvalósítják, menedékkérők ezreinek javulhat a helyzete” – tette hozzá a Human Right Watch.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint az idén több, mint 350 000 ember érkezett az EU-ba a Földközi-tengeren keresztül. Az út során több, mint kétezer ember halt meg. Azt, hogy az EU szárazföldi határai előtt hányan vesztették életüket, nem tudni.
„Az EU túl sok időt vesztegetett belső vitáira” – mondta még Sunderland. – „Itt az ideje, hogy valamennyi európai uniós kormány felmérje, milyen felelősséget visel azoknak az embereknek az ezreiért, akik most védelemre szorulnak. Itt az ideje, hogy a történelem megfelelő oldalára álljon.”
