Skip to main content
Donate Now

Egy magyar aktivista emlékére

Balog Gyula (1959-2025) a lakhatási jogokért és a szegénység ellen folytatott küzdelem kiemelkedő alakja volt

Balog Gyula (1959-2025), lakhatási jogi és szegénységellenes aktivista a Human Rights Watch képviselőjével beszélget budapesti otthonában 2025 novemberében. Szobája falán a dél-indiai óceán távoli szigetcsoportja, az Amszterdam-sziget térképe látható, amelyről Gyula éppen regényt írt.  © 2025 Human Rights Watch

Balog Gyula csillogó szemmel és szélesen mosolyogva mondta magáról: – Alkoholista vagyok, hajléktalan, aktivista, színész, és a tapasztalat jogán szakértő is. – közben ügyelt rá, hogy a tolmács pontosan ebben a sorrendben fordítsa le a szavait. – 31 éve vagyok józan, és 24 éve élvezem a magyar hajléktalanszállók vendégszeretetét. – Gyula tényleg így beszélt. A vele készült interjú a Human Rights Watch-nál töltött éveim egyik legérdekesebb interjúja volt, úgyhogy sokként ért, amikor nem egészen két héttel ezelőtt, november végén eljutott hozzám halálának híre.

Gyulával a Magyarországon egyre növekvő időskori szegénységről beszéltünk, de ez a beszélgetés sokszor egyáltalán nem egy kutatáshoz készülő interjúnak tűnt, sokkal inkább olyan volt, mint az első beszélgetés a sok százból, amelyet az ember atyai jóbarátjával folytat.

Gyula aktivizmusa, mint később megtudtam, már-már közmondásos volt Budapest-szerte. Szerzője, társszerkesztője és terjesztője is volt a Fedél Nélkül című, hajléktalanok által szerkesztett, és a hajléktalanságot megtapasztalt emberek érdekeit képviselő magazinnak.

Ő volt az Első Kézből a Hajléktalanságról program és A Város Mindenkié mozgalom motorja. Ez utóbbi a társadalom által gyakran stigmatizált embereket gyűjtötte össze és szervezte egységbe, hogy kiálljanak magukért, hallassák a szavukat, és fellépjenek egy befogadó városért. Gyula aktívan részt vett a lakhatási jogok képviseletét zászlajára tűző Utcáról Lakásba Egyesület és demokráciáért és a diszkrimináció ellen fellépő Civil Kurázsi nevű szervezet működésében is.

Dohányosokra jellemző, mélyről jövő, és szűnni nem akaró köhögéséből nyilvánvaló volt, hogy nincs jól. De ő hasonló korú, és a hajléktalanságtól régóta szenvedő barátjával volt elfoglalva, aki az ő kanapéján lábadozott éppen egy egészségügyi krízis után. A barátság és a szolidaritás egyértelműen fontos volt Gyula számára.

Így érthető barátai és kollégái mély fájdalma, ahogyan elszántságuk is, hogy az aktivizmust és az érdekképviseleti munkát Gyula szellemében folytassák tovább. A Human Rights Watch őszinte részvéttel osztozik fájdalmukban ezen a héten, amikor Gyulát örök nyugalomra helyezik.

Every piece on our website is resource intensive. If you donate whatever you can today, we will use it to continue investigating abuses and advocate for change in 100+ countries.

Region / Country