Magyarország kormányzó pártja még szorosabbra fogja a civil szervezetek gyeplőjét. A Fidesz kormány – miközben szorosan markában tartja a törvényhozást és emellett aláaknázta a bíróságokat és a sajtót is – nem szereti, ha holmi bosszantó függetlenek csoportosulásai bármi miatt is felelősségre vonják. A Fidesz kiváló példa arra a populizmusra, amelynek eredményeképpen egy kormány támadást intéz olyan alapvető európai értékek ellen, mint amilyen a szabad civil társadalom. Nem is lehetett volna tökéletesebben időzíteni az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) február 27-i meghallgatását, melynek témája az alapvető jogok helyzete Magyarországon.       

Orbán Viktor miniszterelnök február 10-i évértékelőjében a civil szervezeteket azon öt, Magyarországot fenyegető nagy „támadás” közé sorolta, amelyet a kormánynak 2017-ben ki kell védenie. Azt mondta, hogy a milliárdos filantróp Soros György által vezetett nemzetközi szervezetek és az általa támogatott csoportok titokban befolyásolni akarják az ország belpolitikáját. Február 21-én Orbán bejelentette, nemzeti konzultációt indítanak erről az öt „fenyegetésről”.        

Orbán Sorost és Nyílt Társadalom Alapítványait „a vizeinkben úszkáló nagytestű ragadozókként” jellemezte, akik fizetett aktivistáik segítségével „illegális migránsok” százezreit akarják Európába juttatni, és akik fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy aláássák a magyar kormányt és a parlamentet. Az, ahogy a független szervezeteket a kormány megdöntésén munkálkodó aktivistáknak bélyegezte, az orosz kormány stílusára emlékeztet, amely külföldi ügynököknek nyilvánította a független csoportokat.          

Január elején  Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nyilvánosan kijelentette, Magyarország „minden eszközt” felhasznál, hogy „eltakarítsa innen” a magyar származású Soros által pénzelt szervezeteket, mivel azok „a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött”. Németh hozzátette, Donald Trump amerikai elnökké választásával ennek eljött az ideje. (Teljes körű tájékoztatás: a Human Rights Watch a világ azon számos csoportja közé tartozik, amelyek támogatást kapnak a Nyílt Társadalom Alapítványoktól).          

A miniszterelnöki iroda a legfőbb „bajkeverők” közé sorolta a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, és a Transparency Internationalt, melyeket Soros támogat. Németh kijelentette, az „eltakarítás” tervének része az is, hogy a civil szervezetek vezetőinek nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene tenniük. A kormányzat arra nézve nem szolgált részletekkel, hogyan fog ez a gyakorlatban megvalósulni vagy milyen szankciókra számíthat, aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget.  Orbán nem először tett nyilvánosan tanúbizonyságot az alapvető demokratikus elvek és az emberi jogok iránt érzett megvetéséről, illetve azok iránti ellenszenvéről, akik ezeket védelmezni próbálják.  2014 júliusában, hírhedt romániai beszédében kijelentette, véget akar vetni a liberális demokráciának Magyarországon.             

2010 óta bizonyosan ezen ügyködik kormányzata. Orbán és kormánya lépésről lépésre ellenőrzése alá vonta az alapvető fontosságú közintézményeket – az Alkotmánybíróságot, a Médiahatóságot, az Országos Bírósági Hivatalt, az adatvédelmi biztost, a főügyészt, megnyirbálta a sajtószabadságot, és üldözőbe vette a független csoportokat.          

Hetekkel Orbán 2014-es beszéde előtt a kormány célkeresztjébe kerültek azok a szervezetek, amelyek norvég támogatást kaptak, rajtaütést rendeltek el irodáikban, és ellenőrzésnek vetették őket alá, amely nem tárt fel pénzügyi szabálytalanságokat. Egy budapesti bíróság 2015 januárjában kelt ítélete szerint jogszerűtlenek voltak a razziák.  Az önkényes pénzügyi ellenőrzéseket megelőzően a magyar Miniszterelnöki Hivatal közzétett egy 13 szervezetből álló listát, amely tartalmazta a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, és a Transparency Internationalt, melyeket „baloldali kötődésűnek” és „problémásnak” nevezett.  Éppen ez a három szervezet játszott döntő szerepet abban, hogy a nyilvánosságra kerültek a kormányzat által elkövetett széleskörű visszaélések és a jogállamiság figyelmen kívül hagyásának esetei.            

Nem ez az első eset, hogy a kormányzat nyilvános támadást intézett Soros és Nyílt Társadalom Alapítványai ellen. Mégpedig annak ellenére, hogy Orbán és más vezető kormánypolitikusok és országgyűlési képviselők bőkezű támogatást kaptak Sorostól, amikor a nyolcvanas évek végén Magyarország a kommunizmusból a demokráciába való áttérés útján járt.           

Valaki ellenérvként felhozhatná, hogy a civil szervezeteket bíráló kormány nem más, mint a politikai csetepaték velejárója.       

Azonban figyelembe véve a magyar kormányzat elmúlt években követett irányvonalát, azt az igyekezetét, hogy aláássa a végrehajtó hatalom fékeinek és ellensúlyainak rendszerét valamint ezeknek a szervezeteknek a közéletben betöltött szerepét, nincs okunk az elégedettségre.          

Ha az EU és más európai intézmények nem veszik védelmükbe az európai értékeket, és nem tesznek lépéseket a Magyarországon támadásoknak kitett civil szervezetek támogatására, annak egész Európa issza meg a levét.