Egy egyedül utazó 16 éves afgán fiú Ukrajnán keresztül lépte át a magyar határt 2010 áprilisában. Magyarország azonnal visszaküldte Ukrajnába, ahol a határőrök elfogták. Így ír arról, ahogyan a civil ruhás férfiak vallatták:
Egyszer megrúgtak, egyszer meg megütöttek. A második interjú négy nappal később volt... (A férfi) áramot hozott, egy dobozt, amiből két drót állt ki. Négyszer rázott meg vele. Háromszor a füleimet, egyszer a nyakamat. Előttem a barátommal tették ugyanezt. Ott álltam és néztem, ahogyan ötször vagy hatszor megrázzák árammal.
Magyarország néhány hét múlva átveszi az EU elnökséget, és ezzel együtt az EU-s tárgyalások nehéz súlyát, ami a migrációs és menedékjogi politikát illeti. Azonban Magyarország saját múltja megingathatja azt a képességét, hogy érdemben vezesse az EU-s reformokat, melyek biztosítják a migránsok és menedékjogot kérők jogait.
Nemrég szembesültünk a Human Rights Watch egyik jelentésével, amely arról szól, ahogyan a magyarországi rendőrség gyorsan visszaküldi azokat a személyeket, akik Ukrajnán keresztül lépték át a határt, még a kísérő nélküli gyerekeket is, annak ellenére, hogy menedéket kértek Magyarországon.
A visszaküldöttek közül sokan azt mondták el, hogy gyakran bántak velük rosszul, sokszor a kínzás is előfordult, míg az ukrán határőrség tartotta fenn őket. A fent említett afgán tinédzser története csak egy a 12 jelentés közül, amely bántalmazásról és kínzásról szól azon migránsok körében, akiket Magyarország küldött vissza Ukrajnába. Még azt is elmesélte, ahogy kitoloncolták Magyarországról:
A magyarországi rendőrség megállított, és kérte az iratainkat. Bevittek az őrsre, és megmotoztak. 2010. április 19-én kaptak el, másnap, 20-án reggel már el is küldtek. Pedig elmondtam, hogy hány éves vagyok... azt mondták, hogy segíteni fognak, de aztán mégis deportáltak.
Mind az EU-s, mind a nemzetközi emberi jogok értelmében Magyarország nem toloncolhat ki senkit olyan országba, ahol fennáll annak a veszélye, hogy bántalmazni vagy kínozni fogják, és ebbe az elektromos árammal való kínzás is beletartozik. Ukrajnában ez a veszély igenis valós.
Továbbá, Ukrajna nem védi meg azokat a személyeket, akiket saját országukban üldöznek. A Human Rights watch kutatójainak a beszélgetések során az interjúalanyok újra és újra elmondták, hogy mindenütt elvárják a megvesztegetési pénzt, hogy a kérelmükkel foglalkozzanak. A kormány egyszerűen nem tett arról tanúságot, hogy képes lenne megvédeni a migránsok védtelen csoportjait, és ebbe a kísérő nélküli gyerekek is beletartoznak. Példának okáért csak két olyan esetet találtunk amelyben migránsok valóban menedékjogot kaptak: Két felnőtt a háborús övezetnek számító Szomáliából és egy kísérő nélküli gyermek Afganisztánból.
Magyarországot mindenképpen érdekelnie kell Ukrajna migránsokkal szembeni rossz bánásmódja és képtelensége, hogy a menedékkérőket és gyermekeket megvédje, hiszen már régóta küldi vissza az ilyen személyeket az Ukrajnával kötött megállapodás alapján. Jelenleg számos tagállam azon dolgozik, hogy Európa-szerte alkalmazzák az Ukrajnába való visszaküldést a tavaly januárban érvénybe lépett megállapodás alapján. A megállapodás szerint bármelyik tagállamnak jogában áll Ukrajnába toloncolni a migránsokat, amennyiben bizonyítható, hogy Ukrajnán keresztül lépett az országba.
Azonban a fenti információk alapján, tudva azt, hogy mi történik a visszatoloncolt személyekkel, a tagállamoknak nem szabad többé az Ukrajnába való kitoloncolást alkalmazniuk. Az EU tagállamainak fel kellene függeszteniük a visszafogadási megállapodást Ukrajnával, legalábbis addig, amíg Ukrajna bizonyítja, hogy megfelelő és méltányos módon tud a migránsokkal bánni, mely az EU-s elvárásoknak megfelel.
Magyarországnak kell megtennie ezt először, példamutatóan erősítve meg, hogy a menekültek - az üldözöttek, embertelen, megalázó bánásmódban vagy kínzásban részesülők - visszaküldésének (refoulement) abszolút tilalma alapvető érték az EU-ban.
Magyarország fontos lehetőséget kapott, hogy ebben a tekintetben vezetőnek bizonyuljon. Saját politikája újragondolásával kellene bizonyítania, hogy a közös EU-s migrációs politikának nem szabad megsérteni a migránsok és menekültek alapvető jogait, illetve hogy az EU tiszteletben tartja azokat.
Simone Troller, a Human Rights Watch kutatója, a „Buffeted in the Borderland: the Treatment of Migrants and Asylum Seekers in Ukraine" (Határszélen hányódva-vetődve. A menedékkérők és migránsok helyzete Ukrajnában) társszerzője.
