(Brüsszel) – A magyar kormány személyes adatokat érintő visszaélései a 2022-es országos választási kampány során csorbították a magánélet védelmét és még inkább a kormányzó Fidesz számára kedvezően befolyásolták az eleve egyenlőtlen versenyt. – áll a Human Rights Watch által ma közzétett jelentésben.
Az „Egy hálózat fogságában. Személyes adatokkal való visszaélések a 2022-es magyarországi választások során” című 83 oldalas jelentés az adatvezérelt kampányolást vizsgálja a 2022. április 3-i magyarországi választások során, amely a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök sorrendben negyedik kormányzati ciklusát eredményezte. A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére használta fel a közszolgáltatásokat igénylőktől gyűjtött adatokat. A kormány és a kormánypárt erőforrásai (köztük az adatok) közötti határvonalak elmosódása, valamint az, hogy a kormány elfoglalta a kulcsfontosságú intézményeket, a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami további előnyt jelentett a Fidesz számára.
„A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából gyűjtött személyes adatokat arra használni, hogy politikai kampányüzenetekkel bombázzák az embereket, a bizalmuk elárulása és hatalommal való visszaélés” – mondta Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója. „A magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok visszaélésszerű felhasználásával a politikai kampányok során, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a választásokon” – tette hozzá.
A Human Rights Watch a magánélet- és a személyes adatok védelmével, illetve a választások integritásável foglalkozó szakértőket kérdezett meg, továbbá interjúkat készített politikai kampányok szakértőivel és pártok képviselőivel, valamint az adatvezérelt kampányban részt vevő vállalatokkal és olyan személyekkel, akiknek adataival a politikai kampányok során visszaéltek. A Human Rights Watch továbbá technikai szempontból is elemezte a politikai pártok és a kampányok webhelyeit, hogy megtudja, hogyan kezelték a felhasználók adatait.
A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztése érdekében újrahasznosította azokat az adatokat, melyeket a Covid-19 elleni védőoltásra regisztráló, adókedvezményért folyamodó vagy kötelező szakmai kamarai tagságért jelentkező személyektől gyűjtött. Példaként említhető, hogy akik a Covid-19 elleni oltásra való regisztráció során megadták a személyes adataikat a kormányzati weboldalon, olyan politikai üzeneteket kaptak, melyek célja az volt, hogy a választásokat a kormánypárt javára befolyásolják.
A 2022-es választásokra az Orbán-kormányok 12 egymást követő éve után került sor. E kormányok aláásták az igazságszolgáltatás függetlenségét, uralmuk alá hajtották az állami szerveket, ellenőrzésük alá vonták a médianyilvánosságot, kriminalizálták a civil szervezetek tevékenységeit és démonizálták a sérülékeny és a kisebbségi csoportokat.
Magyarország a regionális és a nemzetközi jog szerint is köteles biztosítani a magánszféra védelmét és a demokratikus választásokon való részvétel jogát. Az egyenlő politikai versenyfeltételek megléte – ahogy azt regionális és nemzetközi normák is előírják – a demokratikus választásokon való részvétel jogának szükséges előfeltétele.
A megkérdezettek közül többen elmondták, nem voltak tudatában, hogy amikor regisztráltak az oltóanyag honlapján, további kormányzati kommunikáció fogadásához is hozzájárultak, és felháborította őket, hogy a regisztrációs adataikat politikai és választási kampányra használták fel. Úgy érezték, hogy a kormány kihasználta őket a járvány miatti különösen kiszolgáltatott időszakban.
Egy 36 éves, Budapesthez közel élő nő úgy nyilatkozott, hogy amikor a Covid-19 okozta félelem és bizonytalanság közepette meglátta a kormánnyal való további kapcsolattartásról szóló kérdést, „az az érzésem támadt, hogy nem dönthetek másként, hiszen be kell oltatnom magam… Ez nem az én szabad döntésem volt, ezért lettem olyan dühös.”
Magyarországon, ahogy más országokban is, a politikai paletta minden részéről ruháztak be pártok az úgynevezett adatvezérelt kampányolásba, így a részletes választói adatbázisok építésébe, adatgyűjtés céljából alkotott online petíciókba és konzultációkba, online politikai hirdetések vásárlásába, chatbotok közösségi médiában való használatába, a szavazók és a támogatók robothívásokkal, tömeges SMS-ekkel és emailekkel történő elérésébe. Ezek a módszerek jelentős következményekkel bírnak az emberi jogokra, beleértve a magánélethez való jogot is.
A Human Rights Watch megállapította, hogy bár az ellenzéki pártok esetében a személyes adatok kezelése nem volt átlátható és fennállt a magánélethez való jog sérelmének kockázata, a kormánypárttal ellentétben nem merült fel arra utaló bizonyíték, hogy az adatkezelésük a választási folyamat tisztességtelenségét eredményezte volna.
A válaszadók arról számoltak be, hogy politikai pártok széles körétől kaptak kéretlen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket, továbbá politikai hirdetésekkel bombázták őket a közösségi médiában. A Human Rights Watch azt is észlelte, hogy a főbb pártokhoz kapcsolódó webhelyek látogatóiról gyűjtött adatok egy részét – harmadik féltől származó követők segítségével – megosztották olyan ismert reklámtechnológiai cégekkel, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat arra utal, hogy a magánszféra figyelmen kívül hagyásának kultúrája érvényesül.
Magyarországnak orvosolnia kell a személyes adatok politikaikampány-célú felhasználásának jogszabályi, policy-szintű és gyakorlati hiányosságait – állapította meg a Human Rights Watch. Ennek érdekében különösen azt kell biztosítania, hogy a jogi és intézményi keretek egyértelműen tiltsák az állami erőforrásokkal, így az állampolgároktól gyűjtött személyes adatokkal való visszaélést. Az olyan állami intézményeknek, mint az igazságszolgáltatás, a választást lebonyolító szervek és az adatvédelmi hatóság, valóban függetlennek, pártatlannak és a kormánypárt visszaéléseitől védettnek kell lenniük.
A közzététel időpontjáig a kormányzat részéről nem érkezett válasz a Human Rights Watch november 14-ei levelére, amelyben a jelentés főbb megállapításaira kért reakciót.
A magyarországi politikai pártoknak átláthatóbbá kell tenniük, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a választók adatait, és bizonyítaniuk kell, hogy komolyan veszik az emberek magánéletének tiszteletben tartásával kapcsolatos felelősségüket.
A Facebook és más platformok bizonyos mértékig biztosították a kampányköltések átláthatóságát azáltal, hogy korlátozott betekintést nyújtottak a politikai hirdetésekre fordított kiadásokba a hirdetési könyvtáraik útján. Ugyanakkor a Facebook azon hirdetéstargetálási és -megjelenítési technikáinak átláthatatlansága, melyeket a magyarországi politikai pártok is alkalmaztak, azt a kockázatot rejti magában, hogy az embereket közvetlenül vagy közvetve a politikai véleményük alapján targetálják, ami tovább sérti a magánélethez való jogukat és veszélyezteti a demokratikus működést.
Az Európai Adatvédelmi Biztos és az Európai Adatvédelmi Testület is felhívta a figyelmet a személyes adatok eredeti céljukon túli felhasználásával járó kockázatokra, ideértve az emberekre gyakorolt tisztességtelen befolyásolást a közéleti viták és a demokratikus választási folyamat során.
A közösségimédia-platformok kötelesek tiszteletben tartani az emberi jogokat. Érdemben biztosítaniuk kell az átláthatóságot, hogy a hirdetések targetálásának és megjelenítésének technikái mind a hirdetési könyvtárakban, mind pedig valós időben kellően érthetőek legyenek. Azt is biztosítaniuk kell, hogy a hirdetések targetálása és megjelenítése közvetlenül vagy közvetve se alapuljon megfigyelt vagy kikövetkeztetett speciális adatkategóriákon, így például politikai véleményen.
Az Európai Uniónak sürgősen fel kell mérnie, hogy a magyar állam által gyűjtött személyes adatok politikaikampány-célú felhasználása összhangban van-e az uniós jogszabályokkal, különösen az EU általános adatvédelmi rendeletével – közölte a Human Rights Watch. Az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kell indítania Magyarország ellen, mert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem felel meg a független felügyeleti hatóság követelményeinek.
„Magyarországon és más országokban is a választási kampányok ma már nagymértékben támaszkodnak adatokra, melyeket azonban gyakran átláthatatlan módon gyűjtenek össze – mondta Brown. – A kormányoknak, adatvédelmi és választási szakértőknek, a technológiai iparnak és másoknak is biztosítaniuk kell, hogy az adatvezérelt kampányok ne veszélyeztessék az emberek magánszféráját vagy a demokratikus választásokon való részvételhez való jogukat.”
