Hungarian Prime Minister Viktor Orban presents his annual state-of-the-nation speech in Budapest, February 22, 2013. The text reads: Hungary doing better.

© 2013 REUTERS/ Bernadett Szabo

(Budapest) – Brüsszel szinte semmit nem tett Magyarország emberi jogi szempontból problémás törvényeivel és gyakorlataival szemben azóta, hogy az Európai Bizottság 2014 márciusában létrehozta a „jogállamiság eszközt” az EU-n belüli súlyos visszaélések kezelésére, állítja a Human Rights Watch egy ma megjelent jelentésében.

Az öt oldalas Human Rights Watch jelentés egy sor, Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es megválasztása óta a kormány által elfogadott jogszabállyal és gyakorlattal kapcsolatos és kiemelkedően fontos emberi jogi aggályt fogalmaz meg. A kormány problémás törvények és iránymutatások tömkelegeit vezette be, miközben a módosításukkal kapcsolatos nemzetközi felhívások nagyjából észrevétlenek maradtak.

"Magyarország példája arra mutat rá, hogy erősebb európai uniós fellépésre van szükség az uniós határokon belüli jogvédelem terén”, mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa és Balkán kutatója. „ Az EU-nak kötelessége kiállni a saját értékeiért és megvédeni a magyar állampolgárok jogait a Bizottság jogállamisággal kapcsolatos eljárásának alkalmazása útján és Magyarország esetének az Európai Tanács napirendjén való tartása által.”

Magyarország aggodalomra okot adó törvényei és gyakorlatai egyebek mellett csökkentik az Alkotmánybíróság hatáskörét, gátat szabnak a médiaszabadságnak, és korlátozzák a nők, a fogyatékossággal élők, egyes vallási csoportok tagjai, és a hajléktalanok jogait. 2014-es újraválasztása óta a kormány lejárató kampányokat és önkényes pénzügyi ellenőrzéseket is magukban foglaló támadásokat is indított független, külföldi forrásokból részesülő szervezetek ellen. A Human Rights Watch szerint a nemzetközi nyomás csupán a kérdéses jogszabályok és gyakorlatok kozmetikai módosítását eredményezte eddig, ellenben a főbb aggályok változatlanok maradtak.

A Human Rights Watch egy sor olyan reform szükségességét állapította meg, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország törvényei és gyakorlatai ismét összhangba kerüljenek az állam nemzetközi és regionális kötelezettségeivel. Ezek közé sorolja, egyebek mellett, a Human Rights Watch: 

  • A külföldi forrásokból részesülő, vagy azokat kezelő civil szervezetek elleni támadások megszűntetését és a független szervezetek európai demokráciákban való fontosságának nyilvános elismerését;
  • Az Alkotmánybíróság hatáskörének visszaállítását;
  • A bíróságok függetlenségének biztosítását, beleértve az Európa Tanács Velencei Bizottsága bírák kijelölésével kapcsolatos ajánlásainak végrehajtását;
  • A Médiahatóság és a Médiatanács tagjainak kormánytól való függetlensége biztosítása érdekében egy többpárti parlamentáris jelölési rendszer létrehozását;
  • Annak az alkotmánymódosításnak és az azonos hatással bíró jogszabályoknak az eltörlését, melyek lehetővé teszik a hajléktalanság büntethetőségét;
  • Az Európai Emberi Jogi Bíróság vallási szervezetek egyenlőségéről szóló döntésének végrehajtását és annak biztosítását, hogy a vallási csoportok állami támogatásokra való jogosultságát egy független szervezet állapítsa meg;
  • Minden állampolgár szavazati jogának biztosítását, tekintet nélkül fogyatékosságára, és az alkotmány ennek megfelelő módosítását;
  • Konkrét intézkedések útján a roma kisebbség jogai védelmének biztosítását és a legmagasabb kormányzati szinten a romaellenes és az antiszemita beszéd nyilvános ítélését;
  • A családon belüli erőszakot elszenvedők védelmének biztosítását a 2013-ban bevezetett családon belüli erőszak tényállásának minden nőre való kiterjesztése által partnerkapcsolattól függetlenül már egyszeri alkalommal bekövetkező erőszak esetére is, a menhelyi férőhelyek számának növelése által, valamint az Európa Tanács Nők Elleni Erőszak és Családon Belüli Erőszak Megelőzése és Üldözése tárgyú Egyezményének a lehető leghamarabbi időpontban való ratifikálása útján.

"Minden EU tagállamban lehet mit javítani az emberi jogok helyzetén”, mondta Gall, „Ellenben egy olyan magyar kormánnyal szemben, mely eltökéltnek tűnik az emberi jogok védelmének szándékos aláásása terén, kifejezetten létfontosságú, hogy a Brüsszel cselekedjen.”