Skip to main content

A magyar koronavírusos betegekre rejtett veszély leselkedik a kórházakban

Published in: HVG
Orbán miniszterelnök április elejei látogatása a koronavírusos betegek ellátására kijelölt Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. A háttérben a hanyatlás jeleit mutatják a falról leeső csempék és a felvonóra kitett "nem működik" jelzés.  © 2020 Forrás: Facebook. 

Decemberben a magyarországi sajtó egy intenzív terápiás szakorvost idézett, aki elmondta, a Covid-19 betegségben szenvedők közül sokan valójában olyan más fertőzésbe halnak bele, amelyet a magyar állami kórházakban kapnak el gyógykezelésük során.

Ez sokkoló, ám nem meglepő állítás, ha figyelembe vesszük, milyen súlyos a kórházi fertőzések problémája az országban.

A Human Rights Watch augusztusban közzétett kutatása rávilágított a magyarországi kórházi fertőzésekből eredő súlyos betegségek és halálesetek indokolatlanul magas számára. Feltártuk az alulfinanszírozott és létszámhiánnyal küzdő magyar közegészségügyi rendszer hiányosságait, illetve azt a veszélyt, hogy a páciensek kórházba kerülésük esetén még betegebbek lesznek, mint voltak azt megelőzően.   

Magyarországon a kórházi fertőzésekről vezetett hivatalos statisztikák megbízhatatlanok és kevéssé érthetőek, ami legalábbis megnehezíti a probléma léptékének megértését.

A baktériumok okozta kórházi fertőzések világszerte mindennaposak.  Az olyan alapvető dolgok, mint a kézszappan és a kézfertőtlenítő használata, a megfelelő tisztítószerek és fertőtlenítő készítmények alkalmazása az egészségügyi szakemberek megfelelő képzése azonban nagy mértékben hozzájárul az ilyen fertőzések kiküszöböléséhez, illetve az általuk okozott halálesetek számának csökkentéséhez.  

Magyarországon azonban a hatóságok rendkívül keveset tesznek a kórházakban szerzett fertőzések elkerülése érdekében. Az állami kórházakban általános, hogy nem áll rendelkezésre kézszappan, kézfertőtlenítő vagy vécépapír – sok állami kórház a betegeket kötelezi arra, hogy sajátjukat vigyék be magukkal. A helyiségek nincsenek megfelelően takarítva, a fertőző betegek elkülönítése pedig nem elégséges. Általános a törött vécécsészék és mosdókagylók látványa, ami megnehezíti a higiéniai előírások betartását.  

Az ilyen állapotok még rendes viszonyok között is kiváló táptalajul szolgálnak a potenciálisan halálos baktériumok számára. Ha ehhez hozzáadunk egy halálos világjárványt, amely emberek ezreinek kórházi kezelését, sok esetben pedig intenzív ellátását teszi szükségessé, világossá válik, hogy a Covid-19 még tovább súlyosbítja a kórházi fertőzések terjedésének kockázatát.

Decemberben egy páciens, akinél Magyarországon az elsők között diagnosztizálták a Covid-19 betegséget, a Human Rights Watch kérdésére leírta higiénikusnak aligha nevezhető tapasztalatait a magyar egészségügyi rendszerrel. Közel három hetet töltött egy budapesti kórház koszos kórtermében szappan és kézfertőtlenítő nélkül. A szemetet csak három-négynaponta vitték ki, ételmaradékok bűzlöttek a túlcsorduló kukában. Egy takarítónő szintén csak három-négy naponta törölte fel a padlót.

„Végig attól rettegtem, hogy összeszedek valamilyen fertőzést a nem higiénikus, mocskos környezetben, amelybe belekényszerítettek” – mondta riportalanyunk. „Ezért fizetek adót?” – tette fel a kérdést. Amennyire kutatóink meg tudták állapítani, ennek a betegnek sikerült elkerülnie a kórházi fertőzést.

Ahelyett, hogy az egészségügy szembeszökő hiányosságainak kiküszöbölésén dolgoznának, a magyar hatóságok ezt elkerülendő inkább a jótékony homály alkalmazását részesítik előnyben. Az emberierőforrás-miniszter utasította az egészségügyi dolgozókat, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak.  Több mint 130 ember ellen indítottak büntetőeljárást „közveszéllyel fenyegetés” és „rémhírterjesztés” gyanújával az új koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Az újságírók, emberi jogi aktivisták és állampolgárok pedig nem juthatnak hozzá a világjárványra vonatkozó, illetve a magyar kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos alapvető információkhoz.

Orbán Viktor kormányfőről felvétel készült, amint beléfojtja a szót egy orvosba, aki arról kezdett beszélni, hogy nincs elég képzett szakember a lélegeztető gépek kezeléséhez. Az online sajtótájékoztatók bevett gyakorlata, hogy a nyilatkozó felelősök ignorálják a kormányzat járványügyi intézkedéseire vonatkozó újságírói kérdéseket. A Human Rights Watch is ilyen nehézségekbe ütközött, amikor augusztusi beszámolónkat írva a hatóságoktól tájékoztatást kértünk.

Azonban mára, amikor több ezer páciens kényszerül megtapasztalni a kórházi pokoljárást, és amikor a járvány az országban már több mint 12 000 áldozatot követelt, a kormányzat egyre nehezebben tudja elfedni a tényeket a magyarok elől.

A közelmúltban a magyar kormány tett néhány megkésett lépést az egészségügy helyzetének javítása érdekében. Megemelte az orvosok és egészségügyi nővérek bérét, illetve büntethetővé tette a az úgynevezett „hálapénz” – vagyis az egészségügyi szakembereknek titokban adott pénzügyi juttatás – gyakorlatát. Mindkét lépésre nagy szükség volt ahhoz, hogy megfékezzék az orvosok és nővérek tömeges külföldi munkavállalását és a közegészségügyben elharapózott korrupciót.   

Ahelyett, hogy elkendőzné a kórházakban leselkedő veszélyeket, a kormánynak azon kellene lennie, hogy biztonságossá tegye az egészégügyi intézményeket. Ha növelnék az alapvető higiéniai előírások betartását célzó intézkedésekre és kórházi tisztítószerekre fordított állami támogatás mértékét, az meghozná a gyümölcsét: csökkenne annak kockázata, hogy a páciensek betegebben hagyják el a kórházat, mint amilyen állapotban odakerültek, illetve kevesebb lenne a kórházi fertőzésekből eredő haláleset. Arról nem is beszélve, hogy nőne a koronavírus fertőzés terjedésének megállítása érdekében hozott intézkedések hatékonysága is.

Your tax deductible gift can help stop human rights violations and save lives around the world.

Region / Country

Topic