(Budapest) - Az új magyar kormánynak biztosítania kell, hogy jogszabályai és gyakorlatai megegyeznek nemzetközi és regionális emberi jogi kötelezettségeivel, mondta a Human Rights Watch egy Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett mai levelében. A kormánykoalíciót vezető Orbán pártja a 2014. április 6-án megnyert választásokat követően továbbra is hatalmon maradt.
A Human Rights Watch számos aggodalmat fogalmazott meg a kormány korábbi kormányzati ciklusa során bevezetett jogszabály-módosításokkal kapcsolatban, így az ország Alkotmánybírósága hatáskörének korlátozásával, a médiaszabadság akadályozásával, a nők, a leszbikus, meleg, biszexuális, és transzszexuális (LMBT) emberek, a fogyatékossággal élő emberek, egyes vallási csoportok tagjai, és a hajléktalanok jogainak korlátozásával kapcsolatban.
“Magyarország új kormánya demokratikus felhatalmazását arra kell használja, hogy javítsa az országban mindenkit megillető emberi jogok védelmének rendszerét”, mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Balkán és Kelet-Európa kutatója. “Ez konkrét intézkedések meghozatalát jelenti annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon a bírói függetlenség, valamint a médiaszabadság és a kisebbségi csoportok jogai teljes mértékben tiszteletben legyenek tartva.”
A Human Rights Watch számos, Magyarország jogszabályaival és gyakorlataival kapcsolatos reform szükségességét állapította meg a nemzetközi és regionális kötelezettségekkel való összhangba hozatal érdekében és felszólította a kormányt a következőkre:
- Aacute;llítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi hatáskörét;
- Tegyen eleget az Európa Tanács Velencei Bizottsága alkotmányügyi tanácsadó testülete ajánlásainak, így különösen a bírói kinevezésekkel kapcsolatos állami beavatkozás kérdése terén;
- Hozzon létre egy többpárti jelölési rendszert a Médiahatóság és a Médiatanács megválasztására annak érdekében, hogy biztosítsa e szervezetek kormánytól való függetlenségét;
- Vonja vissza az Alaptörvény-módosításnak a hajléktalanságot büntethetővé tevő rendelkezését és ugyancsak helyezzen hatályon kívül minden egyéb, e célt szolgáló jogszabályi rendelkezést;
- Biztosítsa a vallási csoportok állami támogatásokhoz való jutásának egy független testület általi elbírálását, és a vonatkozó döntések ellen a bírósági jogorvoslati lehetőséget;
- Biztosítsa, hogy minden állampolgára rendelkezik választójoggal fogyatékosságától függetlenül, és az Alaptörvényt ennek megfelelően módosítsa;
- Tegyen konkrét intézkedéseket a Roma kisebbség jogainak védelme érdekében és a legmagasabb szinteken, nyilvánosan ítélje el a Roma-ellenességet és az antiszemita beszédet, valamint;
- Biztosítsa a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét azáltal, hogy a 2013. évi családon belüli erőszakra vonatkozó jogszabály védelmi körét kiterjeszti minden nőre már egyszeri bántalmazás esetére is és függetlenül párkapcsolati státuszára, növeli a női menhelyeken a férőhelyek számát és a lehető leghamarabb ratifikálja az Európa Tanács Nők Elleni Erőszak és Családon Belüli Erőszak Megelőzése és Üldözése tárgyú Egyezményét.
A Human Rights Watch többféle emberi jogi problémát dokumentált Magyarországon 2011 óta. A 2013 májusában megjelent, Téves úton az ember jogok terén című jelentésében a Human Rights Watch számos emberi jogokkal és jogállamisággal kapcsolatos aggodalmának adott hangot, így az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, a bírák kinevezésébe való beavatkozást, a vallásszabadság korlátozását, a fogyatékossággal élő emberek politikai részvételi jogának korlátozását, valamint a nők, a leszbikus, meleg, biszexuális, és transzszexuális (LMBT) emberek, és a hajléktalan emberek jogaiba való beavatkozást. Míg tapasztalható volt pár pozitív változás az Alaptörvény és egyes jogszabályok tekintetében, ezek közül a problémák közül számos még megoldásra vár. A Human Rights Watch 2013 novemberében megjelent, Addig, amíg vér nem folyik című jelentése a Magyarországon családon belüli erőszakot elszenvedett nők védelmével kapcsolatos akadályokat vizsgálja.
