A general view of the Hungarian parliament's assembly hall in Budapest on April 18, 2011.

© 2011 Reuters

(Budapest) – A Human Rights Watch ma arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar Alaptörvény legújabb módosítása igen keveset tesz az Európa Tanács és az Európai Parlament által korábban hangoztatott aggályok orvoslása tekintetében. Az emberi jogi szervezet rámutat arra, hogy a módosítások olyan rendelkezéseket hagynak érintetlenül, melyek aláássák a jogbiztonságot és gyengítik az emberi jogok rendszerének védelmét Magyarországon.

A módosításokat a magyar parlament a kormányzó párt által alkotott kétharmados többséggel 2013. szeptember 16. napján fogadta el.

“A főleg kozmetikai módosítások arra engednek következtetni, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában az emberi jogokkal és a jogbiztonsággal kapcsolatos problémákat komolyan megoldani,” mondta Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európa és Balkán kutatója. “Elérkezett az a pillanat, amikor az Európai Tanács és az Európai Bizottság világosan meg kell fogalmazza a Magyarországgal kapcsolatos jogi következményeket, és a tárgyalás helyett a tettek mezejére kell lépjen.”   

Az új alaptörvény-módosítások a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányos reformokra specializálódott szakértői testülete), és az Európai Parlament által kritizált, 2013. márciusában elfogadott korábbi alaptörvény-módosításokra születtek válaszul. A korábbi alaptörvény-módosítások aláásták a bíróságok függetlenségét, csorbították a vallásszabadságot és a politikai kampányhirdetések közzétételének lehetőségét a közszolgálati médiára korlátozták.

Az új alaptörvény-módosítások közül pozitívnak értékelhető az, hogy – a működésében egyébként nem független - Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköréből törölte az ügyek más bírósághoz való áthelyezésének jogát.

Mindazonáltal a következők komoly aggodalomra adnak okot:

A bíróságok függetlenségének hiánya:Az új alaptörvény-módosítások erősítik ugyan az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - egy önkormányozó felügyeleti szerv – hatáskörét, de az Országos Bírósági Hivatal kezében hagynak számos, a bíróságok igazgatására vonatkozó kulcsfontosságú feladatot.

Diszkrimináció vallási alapon: Amíg a törvény minden vallási csoportnak megengedi, hogy “egyházként” utaljon magára, az alaptörvény-módosítások nem foglalkoznak a kormány által már korábban sem elismert egyházak elleni diszkrimináció kérdésével. Az új szabályozás alapján, független testület helyett egy parlamenti bizottság döntése biztosítja az állami támogatásokért való folyamodás feltételeként szolgáló egyházként való elismerést.

Politikai kampányhirdetések: Az alaptörvény-módosítások ugyan eltörölték a politikai kampányhirdetéseknek kizárólag a közszolgálati médiában való közzétételi lehetőségét, ellenben kötelezték a kereskedelmi médiaszolgáltatókat, hogy a kérdéses hirdetéseket ingyen jelenítsék meg. Valószínűtlennek tűnik azonban, hogy kereskedelmi médiaszolgáltatók politikai hirdetéseket ingyen tennének közre.

“A magyar kormány részéről illúzió azt állítani, hogy az újonnan elfogatott módosítások véget vetnek a magyar alaptörvénnyel kapcsolatos nemzetközi vitának,” mondta Gall.“A törvénymódosítások egészen elenyésző változtatásokat eredményeztek, ellenben olyan óriási problémákat hagytak hátra, melyek akadályozzák a jogbiztonság és az alapvető emberi jogok érvényesülését.”

Az új alaptörvény-módosítási csomag a legfrissebb példája a Fidesz által a 2010-es abszolút többséggel megnyert választások óta bevezetett alkotmányos és egyéb jogszabályi változtatások sorozatának. A magyar jogrendszerbe beékelt módosítások eddig akadályokat gördítettek a bíróságok függetlensége elé, beavatkoztak az igazságszolgáltatás rendszerébe, közel 300 bírót kényszernyugdíjaztak és korlátozták az Alkotmánybíróság jogszabály- és panasz felülvizsgálati jogkörét.

A magyar kormány lépései erős nemzetközi kritikát váltottak ki, legutóbb az Európai Parlament részéről, mely júliusban kiadott jelentésében komoly aggodalmát fejezte ki a magyarországi emberi jogok alakulásával kapcsolatban és célzott lépések megtételét követelte. A Velencei Bizottság hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a márciusi alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban egy nemrég kiadott szakértői véleményében.

A Human Rights Watch álláspontja szerint az a tény, hogy Magyarországnak nem sikerült alkotmányos kereteit és jogszabályrendszerét az Európa Tanács ajánlásaival és az Európai Unió (EU) jogával összhangba hozni, erős fellépést kíván meg. A Velencei Bizottság felül kellene vizsgálja az új alaptörvény-módosításokat és következtetéseit újabb szakértői véleményben kellene kiadnia. Az EU-nak meg kellene fontolnia annak a kijelentését, hogy a magyar kormány lépései következtében nyilvánvaló a veszélye annak, hogy a tagállam komolyan megsérti az EU Szerződés 2. cikkelyében foglalt közös értékeket, beleértve a jogbiztonságot és az emberi jogok tiszteletét. E veszély megállapítása az EU Szerződés 7. cikkelyének alkalmazását vonná maga után, mely Magyarország tagállami szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti.