A kormány 2025-ben tovább fokozta a jogállamiság és az alapvető jogok elleni fellépését, ami egyre erősebb belföldi és nemzetközi bírálatokat váltott ki. Alkotmánymódosítások betiltották a nyilvános LMBT-rendezvényeket, köztük a Budapesti Pride-ot is. A korlátozások ellenére a helyi hatóságok és a rekordlétszámú tömeg figyelmen kívül hagyta a tiltást, és az eseményt végül mégis megtartották. Májusban a parlament benyújtott egy „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot, mely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy megvonja a támogatást, illetve feloszlasson minden olyan szervezetet, melyet “a magyar szuverenitásra nézve fenyegetésnek” minősít.
További jogi aggályokat jelentett a migránsok és menedékkérők folyamatos, jogellenes visszakényszerítése Magyarország Szerbiával közös határán, valamint az LMBT-embereket, nőket és lányokat, illetve kisebbségi csoportokat érő diszkrimináció. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök áprilisi magyarországi látogatásakor a magyar hatóságok nem hajtották végre letartóztatását, noha a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűncselekmények és a Gázában elkövetett háborús bűncselekmények miatt körözi. Magyarország ezt követően júniusban hivatalosan értesítette az ENSZ főtitkárát arról, hogy kilép az ICC-ből.
Jogállamiság és közintézmények elleni támadások
Áprilisban a parlament konzultáció nélkül átfogó alkotmánymódosításokat fogadott el, amelyek lehetővé tették a kormány számára, hogy állítólagos „gyermekvédelemre” hivatkozva korlátozza a gyülekezési szabadságot, valamint betiltsa a nyilvános LMBT-eseményeket, például a Budapesti Pride-ot. Más módosítások azt is lehetővé tették, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megfosszák állampolgárságuktól a nem uniós kettős állampolgárokat.
Májusban a kormánypárt egyik képviselője benyújtotta „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot, mely felhatalmazná a kormány által kinevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH), hogy a külföldi finanszírozású civil szervezeteket és médiumokat állami megfigyelési listára helyezze, valamint támogatásaikat a felülvizsgálat idejére befagyassza. A javasolt törvény emellett előírná, hogy az adományozóknak nyilatkozatot kellene aláírniuk arról, hogy hozzájárulásuk „nem külföldi”, továbbá a külföldi finanszírozású szervezeteknek és vezetőiknek „politikai közszereplőként” kellene regisztrálniuk magukat. Ez vagyonnyilatkozati kötelezettséggel, auditokkal, ellenőrzésekkel és aránytalanul megterhelő szabályozói felügyelettel járna. A szabályok megszegése nem csak pénzbírságot vonna maga után (akár a kapott támogatás összegének 25-szörösét), hanem a szervezet feloszlatását, valamint vagyonelkobzást is. Az Európai Bizottság és az Európa Tanács emberi jogi biztosa ellenezte a törvényjavaslatot, és arra szólította fel Magyarországot, hogy vonja vissza vagy módosítsa azt az uniós joggal és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban. A nemzetközi és belföldi bírálatok nyomán a kormány ideiglenesen elhalasztotta a szavazást.
Júniusban a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a Kúria elnöke jogellenesen függesztett fel egy bírót a bírói tanács elnöki tisztségéből két évre. A felfüggesztésre azt követően került sor, hogy a bíró bírálta a bírósági ügyelosztási rendszert. Egy kapcsolódó ügyben júniusban a Fővárosi Törvényszék jogellenesnek minősítette a Kúria volt főtanácsadójának elbocsátását, és aránytalan szankciónak találta azzal kapcsolatban, hogy a tanácsadó társszerzőként jegyzett egy tudományos cikket, mely mérsékelt kritikát fogalmazott meg a Kúria elnökével szemben.
Médiaszabadság
A kormány tovább folytatta a független média és az újságírók elleni támadásokat. Februárban a hatóságok őrizetbe vettek és eljárást indítottak két újságíró ellen, akik Orbán Viktor miniszterelnöknek szerettek volna kérdéseket feltenni. Szabálysértések gyanújával három órán át fogva tartották őket. Májusban a rendőrség fizikailag akadályozta meg a Telex újságíróit abban, hogy egy nyilvános kampányrendezvényen kérdéseket intézzenek tisztségviselőkhöz.
Májusban a Fővárosi Főügyészség 2,5 év szabadságvesztés kiszabását és további szankciókat indítványozott Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben, állítólagos pénzügyi visszaélések miatt. A Central Médiacsoport adja ki a 24.hu-t, Magyarország egyik legnagyobb független hírportálját. Vargát többször is nyomás alá helyezték, hogy adja el érdekeltségét; emellett megfigyelésnek, illetve a hírek szerint Pegasus kémszoftverrel történő célzott támadásoknak is ki volt téve.
A független média elleni kampány tovább eszkalálódott: júniusban a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) célkeresztbe vette Vörös Szabolcs újságírót, a Válasz Online társalapítóját és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) tudósítóját. Az SZVH egy – az RSF szerint rágalmazó – kiadványt tett közzé egy nappal azután, hogy a Válasz Online interjút készített Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki bírálta Orbán Oroszország-politikáját.
Májusban az SZVH szélesebb körű lejáratókampányt is indított a közösségi médiában, alaptalanul azt állítva, hogy többek között a Telex, az Átlátszó, a 444.hu, a Magyar Hang, a Klubrádió és a Direkt36 külföldi érdekeket szolgál, és visszaél a nemzetközi támogatásokkal. Bizonyítékok nélkül az SZVH azt állította, hogy ezek a szervezetek milliárd forintokat kaptak az EU-tól és az USAID-től, és a külső támogatást korrupcióként tüntette fel. Összehangolt lejárató támadások során a kormányközeli média a 444.hu-hoz hasonló független szerkesztőségeket és nemzetközi partnereiket „információs hadviseléssel” vádolta.
A „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat benyújtása tovább erősítette az aggályokat a sajtószabadság korlátozásával kapcsolatban.
Civil társadalom elleni támadások
A „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslat széles körű jogosítványokat adna a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SZVH) arra, hogy kivizsgálja, megfossza finanszírozásától, illetve kényszerrel bezárassa a külföldről finanszírozott szervezeteket, amennyiben azokat a nemzeti szuverenitásra nézve fenyegetésnek minősíti. Júliusban az SZVH bejelentette, hogy 1 479 hazai kedvezményezettet azonosított Európai Bizottság által finanszírozott projektekben, és azt állította, hogy mintegy 500 szervezetet „politikai tevékenység” miatt megfigyelés alatt tart. Külön is kiemelt egyetemeket, valamint civil és médiaszervezeteket, például a Közép-európai Egyetemet (CEU), a Magyar Helsinki Bizottságot, a Political Capitalt és a Republikont. Az SZVH ezeket a csoportokat egy „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló hálózat” részeként írta le, mely állítása szerint Magyarország szuverenitásának aláásására irányul.
Szexuális orientáció és nemi identitás
A kormány folytatta a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek elleni támadásokat és bűnbakkeresést.
Márciusban a magyar parlament módosította a gyülekezési jogról szóló törvényt: betiltotta a Pride-felvonulásokat és más nyilvános LMBT-eseményeket, pénzbírságot helyezett kilátásba a lehetséges résztvevők számára, valamint engedélyezte arcfelismerő technológia alkalmazását a résztvevők azonosítására.
Júniusban a magyar rendőrség három alkalommal is betiltott egy LMBT-tematikájú rendezvényt, annak ellenére, hogy a szervezők két esetben is sikeresen fellebbeztek a Kúrián. Ugyancsak júniusban Budapest főpolgármestere bejelentette, hogy a város önkormányzati eseményként szervezi meg a Pride-ot, ezzel megkerülve a gyülekezési törvény LMBT-ellenes rendelkezéseit. A rendőrség ennek ellenére hivatalból betiltotta a Pride-ot. Több százezer ember vonult fel a Budapesti Pride történetének legnagyobb menetén, mely jelentősebb incidensek nélkül zajlott le. A hatóságok bejelentették, hogy nem bírságolják meg a résztvevőket, ugyanakkor büntetőeljárást indítottak a főpolgármester ellen, akit vádemelés és elmarasztaló ítélet esetén szabadságvesztés fenyeget.
Szeptemberben a rendőrség betiltotta a Pécsre tervezett októberi Pride-ot, arra hivatkozva, hogy a rózsaszín háromszög – az LMBT-holokauszt áldozatait jelképező szimbólum – „a homoszexualitás megjelenítésének” minősül. A Kúria helybenhagyta a tiltást, de a felvonulást ennek ellenére megtartották, a rendőrség pedig büntetőeljárást indított.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) márciusban kimondta, hogy a magyar hatóságok kötelesek helyesbíteni a személyes adatokat, amennyiben azok nem tükrözik megfelelően az érintett személy önmeghatározáson alapuló nemi identitását.
A nők jogai
A kormány mulasztása a családon belüli erőszak kezelésében februárban került ismét reflektorfénybe, amikor egy japán nőt megölt a férje, ami széleskörű közfelháborodást váltott ki. A rendőrség kezdetben balesetként kezelte az esetet. Egy helyi nőjogi szervezet ugyanakkor arról számolt be, hogy az áldozat korábban többször is segítséget kért a bántalmazás miatt, a hatóságok azonban nem tettek érdemi lépéseket. Magyarország mindmáig nem ratifikálta a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezményt, ami rendszerszintű hiányosságokat hagy maga után a a védelem és a túlélők támogatását szolgáló szolgáltatások terén.
A romák diszkriminációja
A diszkrimináció továbbra is fennállt az oktatásban, az egészségügyben és a foglalkoztatásban; a roma gyermekeket továbbra is jogellenesen elkülönítették, illetve mentális egészségügyi problémákkal élő gyermekek számára fenntartott iskolákba irányították. Júniusban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor a hatóságok 2014-ben indokolatlanul erőszakkal elválasztottak egy roma édesanyát újszülött gyermekétől. Az ENSZ oktatáshoz való joggal foglalkozó különleges jelentéstevője 2025 márciusában arra figyelmeztetett, hogy roma diákokat jogtalanul helyeznek gyógypedagógiai oktatásba, valamint hogy továbbra is jelen van az iskolai szegregáció.
Migránsok és menedékkérők
A menekültügyi rendszerhez való hozzáférés Magyarországon gyakorlatilag továbbra is blokkolt maradt egy 2020-as törvény miatt, mely megakadályozza, hogy a legtöbb menedékkérő az ország területén belül nyújtsa be védelmi kérelmét. Augusztusig Magyarországon 64 194 ember regisztrált ideiglenes védelemre az EU ideiglenes védelmi irányelve alapján, melyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően aktiváltak.
A hatóságok továbbra is jogellenesen – esetenként erőszak alkalmazásával – toloncolták vissza Szerbiába a migránsokat és a menedékkérőket. Január és augusztus között a „határon történő elfogások és átkísérések” száma 3 092-re emelkedett, szemben a 2024 azonos időszakában regisztrált 1 830 esettel.
Júniusban az EJEB megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a menedékkérők jogait azzal, hogy egyéni védelmi szükségleteik vizsgálata nélkül küldték őket vissza Szerbiába. A bíróság kimondta a kollektív kiutasítás tilalmának, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jognak a megsértését.
Magyarország nem fizette meg a 2024-es európai uniós bírósági ítélet (EUB) nyomán kiszabott 200 millió eurós bírságot, mely a menedékjog folyamatos korlátozásával függött össze. Magyarországot emellett napi 1 millió eurós további büntetés terheli, mivel elmulasztotta a 2024 szeptemberi határidőt; az összeget az EU költségvetéséből való részesedéséből vonják le, mely már részben befagyasztásra került a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.