A kormány 2023-ban is folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények elleni támadásait. A munkakörülmények és fizetések miatt 2022 szeptemberében elkezdődött tanári tiltakozások márciusban kétnapos sztrájkba torkolltak, melyre a kormány egy, a tanárok szakmai autonómiáját gyengítő új törvénnyel válaszolt. Az ellenzék képviselői egész évben próbálták lebontani a Miniszterelnöki Hivatal körül felállított rendőri kordonokat, amelyek azt a célt szolgálták,hogy akadályozzák a media képviselőinek munkáját, melyet egy bíróság jogsértőnek ítélt.
A kormány meghosszabbította azt a „veszélyhelyzetet”, melyet eredetileg 2022 májusában hirdetett ki Ukrajna teljes körű orosz inváziója után, kihasználva azokat a rendkívüli jogosítványokat, melyeket a rendeleti úton való kormányzás és a parlamenti folyamat kikerülése biztosít. Független újságírók és sajtóorgánumok közhivatalt ellátó személyek és a kormánypárti média rágalmazási kampányaival szembesültek, valamint folyamatosan akadályozták őket újságírói tevékenységükben, beleértve a publikus nyilvántartások megszerzését és a kormánypárti politikusokkal való találkozásaikat. A civil társadalmi szervezetek folyamatosan a kormányhoz kötődő média és közhivatalt ellátó személyek általi rágalmazási kampányoknak voltak kitéve.
Folytatódott a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek és a romák diszkriminációja és rágalmazása, valamint a migránsok és menedékkérők Szerbiába irányuló jogellenes visszaszorítása is. A menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés szinte lehetetlenné vált.
Az Európai Unió a jogállamisággal kapcsolatos visszaélések miatt pénzalapokat tartott vissza Magyarországtól, és folytatta Magyarország ellenőrzését az EU alapértékeit megsértő kormányok felelősségre vonásával kapcsolatos 7. cikkely szerinti mechanizmus alapján.
A jogállamiság és a közintézmények elleni támadások
Februárban és májusban a kormány meghosszabbította az egy évvel korábban kihirdetett „veszélyhelyzetet”, mely valójában a 2020-ban kihirdetett Covid-19 pandémiával kapcsolatos „veszélyhelyzetet” váltotta fel. Az ebből a helyzetből eredő rendkívüli jogosítványok lehetővé teszik a kormány számára a rendeleti úton való kormányzást és azt, hogy felülírja a parlament bármely aktusát. 2015 óta ráadásul egy külön sürgősségi rendelet is érvényben van a „tömeges migráció miatti válsághelyzettel” kapcsolatban. A kormány visszaélt túlzott hatáskörével, többek között a bírósági döntések felülbírálása és a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása során.
A jogállamisággal kapcsolatos visszaélések miatt az EU 2022 decemberében leállította az úgynevezett kohéziós és Covid-19 helyreállítási források Magyarországnak való folyósítását és a források felszabadítását 27 mérföldkő illetve előfeltétel teljesítéséhez kötötte. Az uniós források felszabadítása érdekében a parliament 2023 májusában egy olyan törvényt fogadott el, mely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos egyes aggályokat célozta kezelni. A törvény ugyanakkor nem felelt meg maradéktalanul az előírt előfeltételeknek, többek között nem garantálta a parlamenti törvényalkotási folyamat integritását, a Kúria (a Legfelsőbb Bíróság) függetlenségét, valamint az Országos Bírói Tanács hatékony működését, és nem hárította el azokat az akadályokat, amelyek jelenleg megakadályozzák a bírákat abban, hogy előzetes döntéshozatalt kérjenek az EU Bíróságától (EUB). A törvény nem foglalkozott a jogállamiság tágabb vonatkozásaival sem, beleértve a veszélyhelyzetek korlátlan megújításának gyakorlatát és az Alkotmánybíróság politikai foglyulejtettségét. December 13-án az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország teljesítette a bírói függetlenséghez kapcsolódó feltételeket, és bejelentette, hogy feloldja a 10 milliárd eurós uniós kohéziós alap befagyasztását, miközben fenntartja a 21 milliárd eurós egyéb források befagyasztását, melyek a jogállamiság elveinek a magyar hatóságok általi folyamatos megsértésekhez kapcsolódnak.Válaszul a tanárok több hónapja tartó tiltakozására, valamint a jobb munkakörülményeket és fizetéseket követelő márciusi kétnapos sztrájkra a kormány bevezette a „bosszútörvénynek” nevezett törvényt, mely megnövelte a tanárok munkaidejét és leterheltségét, és lehetővé tette a tanárok kormány belátása szerinti áthelyezését. Májusban a rendőrök könnygázt vetettek be a nagyrészt középiskolás diákokból, többségükben 18 éven aluliakból álló tiltakozások során.
Februárban a magyar parliament gyorsított eljárásban fogadta el azt az indítványt, mely korlátozta egy független érdekképviseleti testület, a Magyar Orvosi Kamara jogkörét azáltal, hogy megszüntette a képviseleti testület kötelező tagságát, valamint az etikai ügyek elbírálásának jogkörének egy olyan kormányszervre ruházta át, mely egy új etikai kódex létrehozásáért is felelős egyben. A sürgősségi indítvány előzményeként egy, a kormány és a kamara között zajló, az ügyeleti munkáról és az alacsony bérekről szóló vita szolgált.
Médiaszabadság
A független újságírók és sajtóorgánumok munkáját továbbra is akadályozták; korlátozott hozzáférésük volt közhivatalt ellátó személyekhez és kormánytagokhoz, valamint a nyilvános információkhoz, tekintettel arra, hogy a hatóságok nagyrészt figyelmen kívül hagyták az információszabadság iránti kérelmeket.
Április és augusztus között legalább 40 magyar híroldalt, főként független kiadókat értek ismételt kibertámadások, melyek miatt a webhelyek a szerver túlterhelése miatt összeomlottak vagy lelassultak, így az olvasók órákig nem fértek hozzá az információkhoz és a közölt hírekhez.
Március végén négy független hetilap perelte be a kormányt nemzeti és uniós szinten az állami hirdetések helyi médiában való egyenlőtlen elosztása miatt. A sajtóorgánumok feljelentést tettek az Európai Versenyhivatalnál, melyben közölték, hogy a kormány aránytalanul sok hirdetést helyez el a kormánypárti médiában.
Szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) arról döntött, hogy Magyarország megsértette az akkor még független Index szólásszabadsághoz való jogát akkor, amikor a magyar bíróságok Áder János akkori elnök javára döntöttek és ő rágalmazás miatt beperelte a sajtóorgánumot.
Az Európa Tanács újságírás védelmét és újságírók biztonságát előmozdító platformja 2023. márciusi jelentésében megállapította, hogy Magyarország megsértette a sajtószabadságot azzal, hogy engedélyezte az állami hírszerzésnek, hogy Pegasus spyware-t használjon legalább öt újságíró és médiatulajdonos megfigyelésére. Varga Judit akkori igazságügyi miniszter februárban megtagadta a találkozást az Európai Parlament Pegasus spyware-használatával kapcsolatos uniós jogsértések kivizsgálására felállított PEGA-bizottsággal.
A független újságírók továbbra is azt tapasztalják, hogy közhivatalt ellátó személyek és a kormánypárti media képviselői hazaárulással vádolják őket, arra utalva, hogy az Egyesült Államok liberális érdekei finanszírozzák őket, vagy Soros György nevében járnak el.
Támadások a civil társadalom ellen
2023-ban is folytatódtak a kormánytisztviselők és a kormánypárti média civil szervezetek elleni rágalmazó támadásai. Navracsics Tibor regionális fejlesztési és uniós alapok minisztere januárban a Magyar Helsinki Bizottságot és más jogvédő csoportokat hibáztatta azért, mert az Európai Bizottság lépéseket tett az új támogatások leállítása érdekében az ERASMUS csereprogram keretében olyan magyar egyetemek esetében, amelyeket közalapítványokat működtetnek, vagy közalapítványok irányítanak. A lépés az EU-tagállamok azon döntése nyomán született, hogy felfüggesztik az ilyen vagyonkezelői alapítványok finanszírozását az átláthatóság hiánya és az összeférhetetlenség miatti aggodalmak miatt.
Szexuális orientáció és nemi identitás
A kormány 2023-ban is folytatta az LMBT-személyek elleni támadásokat.
Júliusban a kormány egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, mely kizárná a transznemű nőket a nőknek szóló nyugdíjrendszerből. A törvényjavaslat válasz volt egy olyan helyi bírósági döntésre, mely szerint egy transznemű nő jogosult volt egy olyan nőknek elérhető ellátásra, akik 40 évet dolgoztak, de még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A cikk írásakor a törvényjavaslat még a a parlament előtt volt.
Szintén júliusban 12 millió forintra (kb. 36 ezer dollárra) bírságolta a Fogyasztóvédelmi Hatóság az ország egyik legnagyobb könyvesboltját, a Lirát, amiért elmulasztotta fóliába csomagolni a Heartstopper című brit webképregényt, amely LMBT-tartalmakat is tartalmaz. A kormányzati szerv szerint a Lira megsértette az LMBT-tartalom gyermekeknek való megjelenítését tiltó 2021-es LMBT-ellenes törvényt, melyet az Európai Bizottság 2022 júliusában az EUB elé utalt az LMBT-személyek alapvető jogainak megsértése miatt.
2023 februárjában a politikai befolyás alatt álló Alkotmánybíróság határozatot hozott, amely továbbra is blokkolja a transznemű személyek azon kérelmeit, amelyeket a nemek jogi elismerésének 2021-es tilalma után nyújtottak be. Az ítélet a transzneműek két kategóriáját teremti meg Magyarországon: azokét, akik elég korán jelentkeztek a nemek elismerése érdekében, és azokét, akik nem tették meg, és így nem jogosultak a nemük törvényes megváltoztatására.
A nők és lányok reproduktív jogai
A nők és lányok egyre nagyobb és megterhelőbb korlátozásokkal szembesülnek a legális abortuszhoz való hozzáférés tekintetében, beleértve az abortuszt megelőző kötelező tanácsadást és a „magzati szívverés” meghallgatásának követelményét. Az ukrajnai menekült nők és lányok is akadályokba ütköztek a legális abortuszhoz való hozzáférés előtt. A reproduktív jogok korlátozása azt eredményezte, hogy nőtt a külföldön abortuszkezelést kérő nők és lányok száma.
A romák elleni diszkrimináció
A romákkal szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben és a foglalkoztatásban továbbra is komoly probléma volt 2023-ban is.
Az EJEB márciusban megállapította, hogy Magyarország megsértette a megkülönböztetés tilalmát egy roma fiú ügyében, akit fajilag elkülönítettek az iskolában. A bíróság 7000 eurós kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek, és arra kötelezte a kormányt, hogy dolgozzon ki egy olyan irányelvet, mely megszünteti az iskolai szegregációt.
Migráció és menekültügy
A menedékjogi eljáráshoz való hozzáférés gyakorlatilag lehetetlenné vált, miután 2020-ban új törvény született, mely megakadályozza, hogy a menedékkérők védelem iránti kérelmet nyújtsanak be Magyarországon. Az EUB júniusi határozata megállapította, hogy Magyarország megsérti az uniós menedékjogi törvényeket, amikor arra kényszeríti az embereket, hogy Szerbiában és Ukrajnában nyújtsanak be védelem iránti kérelmet.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által idézett rendőrségi adatok szerint 2022. február 24. és 2023. szeptember 3. között 436 310 átlépés történt Ukrajnából Magyarországra. 2023 júliusáig 37 553 személy jelentkezett ideiglenes védelemre az ukrajnai háború miatt elfogadott EU ideiglenes védelmi irányelvének égisze alatt.
Folytatódott a Szerbia irányába történő, olykor erőszakos visszaszorítás. A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint 2023 januárja és augusztusa között a rendőrség több mint 58 000 „letartóztatást és átkísérést hajtott végre a kerítésen”, ami valójában a jogellenes visszaszorítások árnyaltabb kifejezése.
Az EJEB májusban három külön ítéletben döntött Magyarország ellen embertelen migráció-ellenőrzési és menedékjogi politikák miatt. A bíróság két esetben azt állapította meg, hogy Magyarország jogellenesen és önkényesen vett őrizetbe menedékkérőket. A harmadik ügyben a bíróság megállapította, hogy Magyarország jogellenesen taszított vissza Szerbiába egy 14 éves kísérő nélküli pakisztáni gyermeket anélkül, hogy megvizsgálta volna a helyzetét, vagy lehetőséget biztosított volna számára a menedékkérelem benyújtására. Októberben két másik ítéletében a bíróság jogsértő visszaszorítási gyakorlata miatt döntött Magyarország ellen, egy harmadik ítéletben pedig eredménytelennek találta a nyomozás során elkövetett rendőri erőszakkal kapcsolatos nyomozást. Szintén októberben hozott a bíróság három további ítéletet, melyekben azt állapította meg,hogy a menedékkérők őrizetbe vétele jogellenes volt.