A Fidesz-KDNP kormánypárt újabb kétharmados többséget szerzett az áprilisi országos választásokon. A kormány tovább folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények elleni támadásait és a korábbi, Covid-19-hez kapcsolódó veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzettel váltotta fel, mely rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak a rendeleti kormányzásra és a parlamenti folyamat megkerülésére.
Független újságírókat, sajtóorgánumokat és civil társadalmi szervezeteket magas rangú köztisztviselők és kormánypárti sajtóorgánumok szidalmaztak. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek, a nők és a romák diszkriminációja továbbra is folytatódott, ahogyan a bevándorlók és menedékkérők Szerbiába irányuló jogellenes visszaszorítása is. A menedékjogi eljárásokhoz való hozzáférés szinte lehetetlenné vált. Magyarországot továbbra is ellenőrzik az Európai Unió intézményei a 7. cikk szerinti eljárás alapján, mely egy olyan EU-szerződésen alapuló mechanizmus, amely a jogállamiságot megsértő kormányokat vonja felelősségre.
A jogállamiság és a közintézmények elleni támadások
Az áprilisi országos választások után a kormány az ukrajnai háború miatt újabb „veszélyhelyzetet” hirdetett – egy különleges jogrendet, mely rendkívüli jogkört ad a végrehajtó hatalom számára a rendeleti úton történő kormányzásra. A „veszélyhelyzet” bejelentése egy olyan április 10-i alkotmánymódosításból ered, mely lehetővé tette a kormány számára, hogy „veszélyhelyzetet” hirdessen „egy szomszédos országban történő fegyveres konfliktus, háború vagy humanitárius katasztrófa” esetén. A katasztrófavédelmi törvény egy későbbi áprilisi módosítása szabad kezet adott a kormánynak arra, hogy felülírjon minden és bármely területen hozott parlamenti aktust egy ilyen „veszélyhelyzetben”.
Az új különleges jogrend a Covid-19 világjárványhoz kapcsolódó, 2020 márciusában kihirdetett és többször meghosszabbított korábbi különleges jogrend szinte szó szerinti másolata. A parlament júniusban elfogadott egy olyan, még az elfogadása napján hatályba lépett törvényt, mely felhatalmazta a kormányt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet végéig meghosszabbítsa. A törvény módosításait nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.
A Magyar Helsinki Bizottság egy szeptemberi jelentésében komoly aggodalmakat fogalmazott meg a Kúria (Magyarország Legfelsőbb Bírósága) több jogellenes bírói kinevezése miatt.
A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége májusban „A” kategóriából „B” kategóriába sorolta a magyar alapvető jogok biztosát, mert az nem foglalkozott megfelelően az emberi jogi aggályokkal, beleértve a menekülteket, a migránsokat, az LMBT-személyeket és az etnikai kisebbségeket is. A leminősítés a Világszövetségben a szavazati jogok elvesztését, a részvétel megfigyelői státuszra való korlátozását jelenti, valamint azt, hogy a magyar alapvető jogok biztosa nem vehet aktívan részt a Világszövetség ENSZ Emberi Jogi Tanácsában való munkájában.
A független intézmények megzavarását célzó, a hatalommal való alkalmi visszaélés kirívó példája volt az, amikor a kormány indoklás nélkül menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit azért, mert az államalapítást ünneplő tűzijátékot zord időjárásról szóló – később helytelennek bizonyult – előrejelzés miatt törölték.
Az Európai Bizottság júliusi jogállamisági jelentésében aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás függetlenségével, a fékek és ellensúlyok rendszerével, a civil társadalmi szervezetekre nehezedő nyomással, valamint a médiapluralizmussal és a médiaszakemberek előtt álló kihívásokkal kapcsolatban, beleértve ebbe az újságírók megfigyelését is.
Sajtószabadság
A legtöbb sajtóorgánumot közvetlenül vagy közvetve továbbra is a kormány irányítja, mely ellenséges légkört teremt a független újságírás számára. A kormánnyal szemben kritikus újságírókat és sajtóorgánumokat kormányközeli médiaorgánumok és kormányzati tisztviselők továbbra is zaklatták és gyalázták.
Júliusban az Európai Bizottság Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé terjesztette azért, mert a Médiatanács „erősen megkérdőjelezhető okokra hivatkozva” megtagadta a független Klubrádió sugárzási engedélyének meghosszabbítását, ezzel gyakorlatilag lekapcsolva a rádiót, mely azóta már csak online sugároz. Ugyanakkor egy, a kormánnyal szoros kapcsolatban álló csoport később megkapta a Klubrádió korábbi frekvenciáját.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő bizottsága előzetes áprilisi következtetéseiben annak az aggodalmának adott hangot, hogy a torzított és kiegyensúlyozatlan híradások jelentősen korlátozzák a választók informált döntéshozatali lehetőségét.
Szexuális orientáció és nemi identitás
A kormány folytatta az LMBT-személyek jogai elleni támadásokat. Áprilisban, az országos választások napján a kormány ellenséges népszavazást tartott a gyermekek LMBT-témákkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférésének korlátozásáról. A népszavazást érvénytelennek nyilvánították, mivel nem adtak le elegendő érvényes szavazatot, részben a civil társadalmi kampányok miatt is, melyek az állampolgárokat érvénytelen szavazatok leadására buzdították. Ezen kampányok eredményeként az Országos Választási Bizottság 16 jogvédő szervezetre szabott ki pénzbírságot az érvénytelen szavazatok leadására való buzdításra, valamint a választási folyamatba való beavatkozásra hivatkozva. A Legfelsőbb Bíróság áprilisban nagyrészt hatályon kívül helyezte a bírságokat, kivéve a Háttér Társaság (egy LMBT jogvédő szervezet) és az Amnesty International Magyarország bírságait.
Az Európai Bizottság júliusban az Európai Unió Bírósága elé terjesztette Magyarországot a gyermekvédelmi törvény 2021-es azon módosításai miatt, melyek a gyermekek védelmére hivatkozva indokolatlan korlátozásokat vezettek be az LMBT-tartalmakra vonatkozóan. A Bizottság azzal érvelt, hogy a törvény sérti az emberi méltóságot, a szólás- és információszabadságot, a magánélethez való jogot és az adatvédelemhez való jogot.
Női jogok
Szeptemberben az egészségügyi tárca egy olyan rendeletet hozott, mely kötelezővé tette az abortuszt kérő nők számára, hogy a terhesség megszakítása előtt hallgassák meg a magzat szívhangját, ami újabb akadályt görget a biztonságos abortusz elé és korlátozza a nők reproduktív jogait.
A romákkal szembeni diszkrimináció
A romákkal szembeni diszkrimináció továbbra is komoly probléma maradt, különösen az oktatási intézményekben, az állami gondozóotthonokban és a munkahelyeken.
Februárban egy budapesti alsóbb fokú bíróság megállapította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma megsértette a gyermekek veszélyeztetése miatt a családjukból kiemelt és gyakran állami gondozásba vett, többségében roma gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát, akiknek a családja nem tudta biztosítani számukra az alapvető szükségleteket. Az ítélet kimondta, hogy a családokat társadalmi, gazdasági, és szegénységi alapon, valamint roma etnikai hovatartozásuk miatt diszkriminálták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága júliusban kimondta, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás, valamint az embertelen és megalázó bánásmód tilalmáról szóló 3. cikkét egy 2014-es esetben, amikor egy roma férfit rendőri brutalitásnak vetettek alá letartóztatása során. A Bíróság 19 500 Euró (körülbelül 19 400 USD) kártérítést ítélt meg a roma kérelmező részére.
Migráció és menekültügy
A magyar menekültügyi rendszerhez való hozzáférés gyakorlatilag lehetetlen maradt. A Szerbia felől érkező menekültek – olykor erőszakos – visszatérítése tovább folytatódott. A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint január és augusztus között a határőrök több, mint 90 000 jogellenes visszatérítést hajtottak végre.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége által megvizsgált rendőrségi adatok szerint augusztus 1-ig 28 289, az ukrajnai konfliktus elől menekülő személy jelentkezett ideiglenes védelemre.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a magyar kormánynak írt júniusi levelében aggodalmát fejezte ki azon ideiglenes védelmi rendszerből kizárt ukrajnai harmadik országbeli állampolgárok, valamint hontalanok védelmének hosszú távú kilátásai miatt, akiknek semmilyen lehetősége sincs menekültügyi kérelmet benyújtani.
Az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében úgy döntött, hogy a menedékkérőknek nyújtott segélyezést kriminalizáló és a menedékjogot korlátozó magyar törvény sérti az uniós jogot. Az ügy a „Stop Soros” törvényként elhíresült, a menekültügyi törvény 2018-as módosítására vonatkozik, mely megakadályozta, hogy Magyarországon menedékjogot kérjenek azok, akik olyan származási vagy tranzitországból érkeztek, ahol életük és szabadságuk nem volt veszélyben. A törvényjavaslat emellett kriminalizálta azokat a személyeket és szervezeteket is, akik és melyek támogatást és segítséget nyújtanak a bevándorlóknak és menedékkérőknek.
2021 decemberében Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni.”