Skip to main content

Magyarország

Események 2021-ból

Emberek menetelnek egy Meleg Büszkeség Napi felvonuláson Budapest belvárosában, a Dunán átívelő Szabadság hídon 2021. július 24-én. A jobboldali magyar kormány politikája miatti megnövekedett harag betöltötte az ország fővárosának utcáit azáltal, hogy több ezer LMBT aktivista és támogató menetelt a város Pride felvonulásán.

© 2021 AP Photo/Anna Szilagyi

A kormány 2021-ben tovább folytatta támadásait a jogállamiság és a demokratikus intézmények ellen. A Covid-19 világjárvány miatt a szükségállapotot is meghosszabbította, beleértve a gyülekezési szabadság és a nyilvános információkhoz való hozzáférés korlátozását.

A kormány folytatta a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösség tagjai elleni támadásokat, a független média zaklatását, a roma kisebbség diszkriminációját, és továbbra is aláásta a nők jogait. A menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés továbbra is szinte lehetetlen.

A jogállamiság elleni támadások

A jelentés írásának idején gyakorlatilag még érvényben volt a Covid-19 világjárvány kapcsán 2020 márciusában kezdeményezett és 2020 decemberében és 2021 júniusában meghosszabbított „veszélyhelyzet”, az a különleges jogrend, mely a végrehajtó hatalomnak túlnyomó hatalmat biztosít a rendeleti úton történő kormányzáshoz. A különleges jogrend szerint a kormány rendelettel felfüggesztheti az országgyűlés által elfogadott törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. 2020 márciusa óta a kormány több mint 250 rendeletet adott ki, többségében, de nem mindegyikében, a járványhoz kapcsolódóan. Egy, a Covid-19 világjárvány kapcsán 2020 májusában elfogadott törvény felhatalmazza a kormányt jövőbeni közegészségügyi vészhelyzetek egyoldalú kihirdetésére, mely hathónaponkénti meghosszabbíthatóság mellett lehetővé teszi a kormány számára a közegészségügyi rendeletek kiadását minimális parlamenti vagy bírói felügyelet mellett vagy anélkül.

Médiaszabadság

A kormány tovább folytatta a független média zaklatását és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását. A legtöbb médiát közvetlenül vagy közvetve a kormány irányítja, mely dermesztő hatással van a független újságírásra.

Júniusban a Kúria helybenhagyta a Médiatanács 2020. szeptemberi döntését, és visszavonta a független, Klubrádió nevű budapesti rádió frekvenciáját. A Klubrádió sugárzása februárban megszűnt. A rádió augusztusban az Alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a Médiatanács által végrehajtott frekvenciától való megfosztás alkotmányellenes volt. Az ügy a jelentés írásának idején még függőben volt.

Kormányról kritikusan író független magyar újságírók nevei is szerepeltek júliusban a Pegasus telefonkémprogramok célpontjainak kiszivárgott listáján, és legalább egy újságíró telefonjáról utólag megállapították, hogy a kémszoftver a telefont kompromittálta.

A tudományos élet szabadság

A kormány az év folyamán tovább folytatta a tudományos élet szabadsága elleni támadásait. Májusban a kormány egy olyan törvényt fogadtatott el, mely közforrásokat és állami egyetemeket privatizált 32 olyan „közfeladatot ellátó állami vagyonkezelői alap” létrehozása útján, mely többségében felsőoktatási intézményt és egyetemet irányít. Ezek az alapok nagy mennyiségű közpénzt és vagyont kapnak, az irányító testületek tagjai lojálisak a kormánypárthoz, nyilvános ellenőrzésük pedig teljes mértékben lehetetlen.

Az egészséghez való jog

Az állami egészségügyi ellátórendszer régóta fennálló elhanyagolása, valamint a magyar kórházak hiányosságai, így az alapvető higiénés cikkek, például a kézszappan és a fertőtlenítőszerek hiánya, a Covid-19 esetek megugrása idején mind hozzájárulhatott az országban jelentkező magas halálozási arányhoz, mely a 2021 január/február és 2021 szeptember közötti időszakban a legmagasabb egy főre eső halálozási arányt jelentette az EU-ban. Szeptemberre már több, mint 30 000 Covid-19-cel kapcsolatos halálozást regisztráltak. A vakcina 2020 decemberében való bevezetése, a lezárások és egyéb korlátozások megfékezték a pandémia terjedését, drasztikusan csökkentették az eset- és kórházi kezelések, valamint a Covid-19-hez kapcsolódó halálesetek számát.

A romák elleni diszkrimináció

A munkahelyeken és az iskolákban továbbra is diszkriminálják a romákat, sok roma mélyszegénységben él. Az oltás bevezetésének korai szakaszában a hatóságok gyakorlatilag számos romát kirekesztettek az oltásból azáltal, hogy az oltási időpontokra való regisztráció csak online volt elérhető; sok roma nem rendelkezik internetkapcsolattal, vagy éppen a megfelelő műszaki ismeretekkel és digitális írástudással az interneten való navigáláshoz. A helyi hatóságok számos esetben nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást és segítséget a romáknak az oltóanyag-regisztrációhoz, helyettük a roma közösségek helyi aktivistái segítettek a lakosoknak az online regisztrációban. Az eszközök és az internetkapcsolat hiánya jelentősen befolyásolta a roma gyerekek azon képességét, hogy az iskolabezárások idején hozzáférjenek a távoktatáshoz, mely tovább erősítette a már egyébként is meglévő oktatási egyenlőtlenségeket.

Nemi identitás és szexuális irányultság

A kormány továbbra is korlátozta az LMBT emberek jogait. A transzneműek számára a törvény nem teszi lehetővé a nemük megváltoztatását a személyazonosító okmányukon.  A parlament 2020 decemberében egy olyan törvényt fogadott el, melynek eredményeképpen csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermeket, és mely szabály alól csak a családpolitikáért felelős miniszter tehet eseti alapon kivételt. A törvénymódosítás gyakorlatilag kizárja gyermekvállalásból az azonos nemű párokat, az egyedülállókat és a nem házas, különböző nemű párokat. Egy egyidőben elfogadott alaptörvénymódosítás pedig transzneműeket megbélyegző nyelvezetet használ akkor, amikor kimondja, hogy a gyermekek nevelésének „hazánk alkotmányos identitásának és a keresztény kultúrán alapuló értékrendnek megfelelően” kell történnie.

Júniusban egy új törvény hamisan összemosta a pedofíliát és a homoszexualitást, megtiltva a nemi identitás és a szexuális irányultság vitáját. A törvény kifejezetten a szexuális és nemi sokszínűséget „népszerűsítő” vagy „megjelenítő” tartalmakat célozza, és pénzügyi és adminisztratív bírságokat magukban foglaló szankciókkal fenyegeti az egészségügyi szolgáltatókat, oktatókat, művészeket és műsorszolgáltatókat. Egy augusztusi végrehajtási rendelet korlátozni rendelte a szexuális és nemi sokszínűséget „népszerűsítő” vagy „megjelenítő” termékeket árusító üzleteket, megtiltott minden ilyen jellegű árusítást a gyermekek által látogatott helyek 200 méteres körzetében, és minden más esetben előírta az üzleteknek, hogy ezeket a termékeket zárt csomagolásban különítsék el. .

Migráció és menekültügy

A határzárak eredményeképpen 2021-ben jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma az országban. A Magyarországról Szerbiába irányuló, olykor erőszakos visszatoloncolások folytatódtak. A Magyarország szerb határán lévő két tranzitzóna zárva maradt. Augusztusban Magyarország veszélyeztetett afgánokat szállított ki légi úton Afganisztánból, és a Covid-19 protokollok értelmében karanténba helyezte őket a nem operatív tranzitzónákban. Aktivisták arról számoltak be, hogy ahelyett, hogy a menedékjogi törvény hatálya alá vonták volna őket, a hatóságok a légi úton kiszállított afgánokat az idegenrendészeti törvény hatálya alatt illegális migránsoknak tekintik.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága júniusban kimondta, hogy a Magyarország és Szerbia határán végrehajtott visszatoloncolások megsértették a kollektív kiutasítás tilalmát. A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint a határőrök 2016 júliusa óta legalább 72 000 visszatoloncolást hajtottak végre.

Emberi Jogvédők

A kormány és a kormánypárt tagjai a kormánybarát médiát használva továbbra is folytatták az emberi jogvédők rágalmazásák, egy szélesebb Soros-hálózat részeinek, „Soros-zsoldosoknak” vagy „nemzetbiztonsági kockázatoknak” nevezve őket.

Válaszul az Európai Unió Bíróságának egy 2020. évi ítéletére, mely uniós jogot sértőnek nyilvánított egy 2017-ben hozott törvényt, amely arra kényszerítette a több mint 20 000 eurót (körülbelül 23 000 dollárt) kapó civil társadalmi szervezeteket, hogy külföldről finanszírozottnak nyilvánítsák magukat, a kormányzó többség áprilisban a törvény hatályon kívül helyezését rendelte el. A hatályon kívül helyezésről szóló törvény azonban nem foglalkozott a menedékkérőket és migránsokat segítő szervezetek kriminalizálásával, melyet az EU Bírósága ugyancsak uniós jogot sértőnek nyilvánított egy 2021 novemberi másik ítéletében.

Correction

A 2022-es világjelentés Magyarországról szóló fejezete javításra szorult annak érdekében, hogy tisztázzon három kérdéskört: 1) a Covid-19 világjárvánnyal összefüggésben elfogadott 2020 májusi törvény felhatalmazást ad a hatóságoknak arra, hogy jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzeteket hirdessenek ki, ami lehetővé teszi a felügyelet nélküli rendeletkibocsátást közegészségügyi kérdésekben 2) Törvény rögzítette azt a 2020 decemberében bevezetett korlátozást, mely az örökbefogadást az esetek többségében házaspárokra szűkíti, míg a transzneműeket megbélyegző nyelvezetet egy alkotmánymódosítás tartalmazta. 3) Az EU Bírósága külön ítéletekben foglalkozott azzal a magyar törvénnyel, amely szerint a szervezeteknek nyilatkozatot kell tenniük, ha külföldi támogatásban részesülnek, és azzal a magyar törvénnyel, mely a menedékkérőknek és migránsoknak nyújtott segítséget kriminalizálja.