A Fidesz, Magyarország kormányzó pártja és a miniszterelnök, Orbán Viktor, áprilisban már harmadik egymást követő alkalommal, kétharmados többséggel nyerte meg a választásokat.
Az áprilisi választásokat megelőzően a kormány országos lejárató kampányt folytatott a menedékjogra és migrációra szakosodott civil szervezetek és kulcsfontosságú támogatójuk, a magyar származású filantróp, Soros György ellen a televízióban, a rádióban és hirdetőtáblákon .
A választási kampány ideje alatt kormányzati tisztviselők - beleértve a miniszterelnök Orbán Viktort – “Soros ügynökeiként” hivatkoztak civil szervezetekre, a politikai ellenzékre és kritikus újságírókra.
A kormányt támogató médiákban a választások után is folytatódó lejárató kampányon túlmenően a 2018-as év során egyre nagyobb nyomás nehezedett a civil szervezetekre, így különösen a menedékjoggal és migrációval foglalkozó szervezetekre.
Júniusban a parlament jóváhagyta azokat a kormány által javasolt alaptörvény- és egyéb jogszabálymódosításokat, melyek akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekménnyé nyilvánították a migránsoknak és menedékkérőknek nyújtott támogatást, tanácsadást és egyéb szolgáltatásokat. A módosítások júliusban hatályba léptek, azonban e jelentés szövegezésének idején még kapcsólódó eljárások nem indultak. A kérdéses módosítások annak ellenére kerültek elfogadásra, hogy azokat februárban az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, áprilisban az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága , májusban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint júniusban az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó testülete is kifogásolta.
EU-s intézmények különféle intézkedéseket foganatosítottak Magyarország ellen az év során (ld. bővebben a Jogállamiság részben).
Augusztusban a “bevándorlást támogató” szervezetek ellen egy speciális, 25 százalékos bevándorlási különadó került bevezetésre, melynek megfizetése alól csupán a politikai pártok és nemzetközi szervezetek élveznek mentességet.
A CEU (Central European University – Közép-európai Egyetem) és a magyar kormány között végül nem született megállapodás az egyetem működésének Magyarországon való biztosítására, melynek eredményeképpen az egyetem decemberben bejelentette, hogy elköltözik az ausztriai Bécsbe.
Egy októberi, gyülekezési jogról szóló törvény szélesebb mérlegelési jogkört biztosít a rendőrség számára a tüntetések megtiltása vagy feloszlatása terén.
Magyarországon 2018-ban jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma nagyrészt azzal összefüggésben, hogy a menedékkérők számára szinte lehetetlenné vált védelem kérése céljából az országba való belépés.
Augusztusra a hatóságok már 1-2 menedékkérőre korlátozták az országba belépő menedékkérők napi számát, ezreket hagyva hátra ezzel rossz körülmények között Szerbiában. Augusztus elején a magyar hatóságok megtagadták a tranzitzónákban tartózkodó, elutasított menedékkérőktől az ételt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának beavatkozását követően a hatóságok végül folytatták az ételosztást.
Egy júliusban hatályba lépett alaptörvény-módosítás tovább korlátozta a menedékjoghoz való hozzáférést azáltal, hogy kifejezetten megtiltotta az “idegen népesség betelepítését” Magyarországra és megtagadta a védelmet azoktól a menedékkérőktől, akik olyan tranzitországokon keresztül érkeztek, melyeket a magyar hatóságok menedékkérők számára bizonságosnak ítéltek. Augusztusig összesen 3,119 személy adott be menedékjogi kérelmet, a hatóságok 320 személynek nyújtottak nemzetközi védelmet: 54 személy menekültstátuszt kapott, 266 személy kiegészítő védelemben részesült.
A romák továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a lakhatás, az oktatás és a közegészségügyi ellátás terén. A júliusi alaptörvény-módosítás kriminalizálta a hajléktalanságot, figyelmen kívül hagyva az ENSZ megfelelő lakhatáshoz való joggal foglalkozó különmegbízottjának júniusi aggályait, melyek szerint a terv kegyetlen és összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal. A módosítás októberi hatálybalépését követően a hajléktalan emberek ellen megindultak az eljárások.
Sections of the EU Chapter: Migration and Asylum | Discrimination and Intolerance | Rule of Law | Terrorism and Counterterrorism | Croatia | France | Germany | Greece | Hungary | Italy | The Netherlands | Poland | Spain | United Kingdom | Foreign Policy