(Brüsszel) Az Európai Uniónak és tagállamainak a 2016-ban felmerült kihívásokra adott válaszlépései az alapjogokat veszélyeztették – áll a Human Rights Watch 2017-es globális jelentésében.
A Human Rights Watch felhívja a figyelmet azokra a fejleményekre, amelyeket a szervezet a migrációval és a menedékkérelmekkel, a diszkriminációval és az intoleranciával, a terrorizmussal és a terrorizmusellenes intézkedésekkel, valamint az EU külpolitikával kapcsolatban rögzített tíz uniós tagállamban és unió-szerte.
A 2016-ban jelentkezett kihívásokkal, köztük a migrációval és a Brexittel szembesülve az európai uniós kormányok és intézmények sajnálatos módon eltávolodtak az alapjogi értékektől — mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch helyettes európai és közép-ázsiai igazgatója. — 2017-ben a világnak arra van szüksége, hogy az EU szakpolitikai válaszait ismét az emberi jogok köré építse — tette hozzá.
A Human Rights Watch Globális jelentésének 687 oldal terjedelmű huszonhetedik kiadása az emberi jogok helyzetét tekinti át a világ több, mint 90 országában. Bevezető esszéjében Kenneth Roth, a szervezet igazgatója arról ír: ma úgy tűnik, tekintélyelvű populisták új nemzedéke törekszik arra, hogy a feje tetejére állítsa az emberi jogok védelmének fogalmát, és a többség akaratának hátráltatóját látassa benne. Mindazok számára, akik úgy érzik, lemaradtak a globális gazdasági versenyben, és mind jobban tartanak az erőszakos bűncselekményektől, a civil társadalom, a média és a nagyközönség kulcsszerepet játszik az emberi jogok elismerésén alapuló demokrácia értékekeinek feltámasztásában.
A második világháború óta történt legnagyobb migrációs válság során az EU egésze elvesztette irányítási készségét, és nem nyújtott segítséget a rászorulóknak. Szakpolitikai lépései elsősorban arra irányultak, hogy megakadályozzák a területére való belépést, a menedékkérőkért és a menekültekért viselt felelősséget pedig más régiókra hárítsák.
A Belgiumban, Franciaországban és Németországban elkövetett, többnyire az Iszlám Állam által vállalt támadásokban sokan életüket vesztették, és több százan sebesültek meg. E támadások az uniós tagállamokban olyan problémás szakpolitikai lépéseket és javaslatokat váltottak ki vagy erősítettek fel, amelyek során sérültek az emberi jogok. Ezek közé tartozott a rendőrség és megfigyelési jogkörének bővítése, a megerősített titkosszolgálati együttműködés, valamint a terrorizmussal gyanúsított emberek kettős állampolgárságának megvonása. Gyakorlatilag nem történt előrelépés annak felderítése terén, hogy az európai uniós kormányok cinkos módon közreműködtek azokban a visszaélésekben, amelyeket a CIA terrorellenes műveletei során követett el.
A ma is zajló menekültválság és a terrortámadások hatására felerősödtek az idegenellenes, iszlamofób, bevándorlóellenes érzelmek. Ezt tükrözik a muszlimokkal, a bevándorlókkal és az idegeneknek tekintett emberekkel szemben elkövetett támadások, és ez jelenik meg a populista, migrációellenes partok támogatásában számos uniós tagállamban. Az antiszemitizmus továbbra is komoly aggodalomra ad okot.
Az EU külpolitikai napirendjét a szíriai és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint az orosz kormánnyal való kapcsolat dominálta; ez utóbbit Moszkva e konfliktusokba való bevonódása okozta.
A különböző országokban regisztrált és a Human Rights Watch által külön hangsúlyozott fejlemények közé tartozik Lengyelország alkotmányos válsága, Magyarország visszaélésekkel terhes határzár-politikája, a Franciaországban bevezetett szükségállapot negatív hatása, az Egyesült Királyságban a gyűlölet-bűncselekmények számának a Brexit után bekövetkezett növekedése, valamint a görög szigeteken menedékért folyamodók helyzetének romlása.
